Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.
Tartalom - Az intézet és a társadalom
a nyár végén a mezőgazdasági termékek tartósításában segítkeztek. A nyolcvanas évek közepétől a diákmunka jelentősége csökkent a mezőgazdaságban, melynek következtében a főiskola kapcsolata fokozatosan megszűnt ezekkel az üzemekkel. Három évtized alatt jó munkakapcsolat alakult ki Esztergom város, Komárom megye állami, társadalmi-politikai szervezeteivel, ezek vezető testületei több alkalommal elemezték az intézményben folyó munkát, a helyi társadalom és a főiskola közötti kapcsolat tartalmát, társadalmi hasznosságát. Az együttmunkálkodás hatékonyabbá tétele érdekében 1977-ben együttműködési szerződés jött létre a Komárom megyei- a következő évben pedig Esztergom városi tanácsával. Mindkét szerződés részletesen rögzítette az együttműködés területeit. 1977-ben ugyancsak együttműködési szerződés jött létre a Medicor Művek ELFI esztergomi gyárával. Az együttmunkálkodás a sport, a kultúra és bizonyos kölcsön-szolgáltatások területére terjedt ki. A gyakorlóiskola hasonló megállapodást írt alá 1979-ben az EDASZ Vállalat Esztergomi Üzemigazgatóságával. Jóval előbb kialakult már kapcsolata a Kályhacsempegyártó és Építő Vállalattal. Együttműködésüket nem foglalták szerződésbe. de kulturális, főleg sportterületen jó kapcsolat alakult ki főiskola és a Labor Műszeripari Művekkel, a Látszerészeti Eszközök Gyárával es a SZIM Esztergomi Marógépgyárával. E szerződésektől függetlenül az oktatók és hallgatók több szervnél, intézménynél tevékenykedetek. Részt vettek a kulturális, politikai jellegű műsorok megszervezésében, ott voltak a szereplők között is. Támogatták a városi ifjúsági szervezet tevékenységét, melynek vezetői rendszeresen kértek segítséget hallgatóktól a város ifjúságának neveléséhez, kulturális programjához, klubéletének fellendítéséhez. 1961-től az intézetben működött a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem kihelyezett tagozata, melyben az intézetnek több tanára oktatói tevékenységet is ellátott. Egy időben a tagozat vezetője is az intézet egyik oktatója volt. A Pedagógiai Társaság megyei tagozata 1969. június l-jén alakult 35 taggal. Elnökének Gyarmati Lajost, a főiskola igazgatóját választották. Mintegy két évtizedig az egyik oktató (Seres Béla) volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság városi titkára. A Hazafias Népfront Városi Bizottságának elnöki tisztét 1968-tól nyugdíjba vonulásáig Hegedűs Rajmund látta el. dr. Kálmánfi Béla és Szilvay Gyula több éven keresztül ugyanennek a bizottságnak titkárai voltak, Gábris József pedig alelnöke. Kaposi Endre és Speck Jánosné huzamosabb ideig városi tanácstagok. A Balassa Bálint Társaság életre-hívásában is jelentős szerep jutott a főiskola oktatóinak, melynek vezetői kezdettől fogva közülük kerültek ki (Gyarmati Lajos, Kaposi Endre). Elismerésre méltó munkát végeztek a város érdekében és a főiskola kapcsolatainak építésében azok a díszpolgárok, akik mindennapi munkájukat az intézményben végezték (Hegedűs Rajmund, Gyarmati Lajos, Végvári I. János). A társadalommal kialakítandó kapcsolatok megteremtéséhez hozzájárultak a hallgatók szakdolgozati témái, amelyekben az őket küldő megyék iskoláinak történetét, valamilyen társadalmi, kulturális eseményeit dolgozták fel. Nem tekinthető - a szakmai kérdéseken túl is - elhanyagolhatónak a harmadévesek külső iskolai gyakorlata sem, amely alkalommal szinte az összekötő kapocs szerepét töltötték be a főiskola és a vidék általá72
