Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - A hallgatók tudományos, művészeti és sporttevékenysége

Az oktatók 20-25%-a patronált diákköri dolgozatokat, általában azok, akik maguk is foglalkoztak tudományos kutatómunkával. A legtöbb dolgozat a természettudományi, a neveléstudományi és a nyelvi-irodalmi tanszék, később a népművelési tanszék gondozásában született. A TDK munka eredményeiben ezekben az években jelentős szerepe volt Gaál Árpádnak, aki 1986-ig irányította-szervezte ezt a munkát, s maga is jó példával járt elöl. 1985-ben Esztergom adott otthont az OTDK oktatástechnológiai és tantárgypedagógiai szekciónak. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács szervezésében tartott konferenciákon továbbra is siker koronázta az esztergomiak munkáját. 1990-ben 17 dolgozat született, melyből 12 jutott tovább az 1991 -es országos versenyre, ahonnan egy első és három második díjat hoztak haza. 1992-bcn 29 pályamű született. Ebből 27 került tovább az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. A művelődéselmélet témaköréből két első. a szociológia és a kommunikáció témaköréből négy különdíjat szereztek az esztergomiak. Mindkét alkalommal több hallgató könyvjutalomban is részesült. E munkát ezekben az években Kéri Teréz fogja össze, aki munkájáért elismerésben részesült. A főiskola több oktatója nem csupán a helyi, hanem az országos zsűrizésben is részt vett. Az ifjúság tanórán kívüli sporttevékenységét a Haladás Sportklub és a Testnevelési Tanszék irányítja. A sportkör szakosztályainak két csoportja alakult ki. A labdajátékokat kedvelő hallgatók a versenyszakosztályokba tömörültek. Ezek a kézi-, a röp- és a kosárlabda. Részt vettek a megyei és a főiskolás bajnokságokon. A hetvenes évektől a kézilabdások szerepeltek a legsikeresebben, többször kopogtattak az NB II. osztályának kapuján, edzőjük és vezetőjük Tóth Kálmán volt. Nem versenyzők, illetve a versenyen csak alkalmanként vettek részt az evezős, a vívó. a torna, a sakk. az asztalitenisz és a természetjáró szakosztály tagjai. Többször történt kísérlet a labdarúgó szakosztály létrehozására is. de a fiúk létszámának ingadozása miatt tevékenysége egyszer sem lehetett tartós. A hallgatók nagyobbik része nem versenyszerűen vett részt a sport különböző területein. A természet és a víziélet megkedveltetése volt a cél 1965-ben, amikor létrejött Kisorosziban az első nyári tábor, ahol a hallgatók és oktatók önkéntes jelentkezés alapján vehettek részt. A költségeket a résztvevők fizették, de lényeges állami támogatást is igénybe vehettek. (Sátrak, edények, csónakok stb.) Előfordult, hogy külföldi diákcsoportot is fogadtak a táborozók. A szervezők, a tábor felelősei Mészáros Ferenc és Szabados Jolán voltak. A hetvenes évek elején nehéznek bizonyult a részt venni szándékozók idejének egyeztetése, ezért a szép. nagy jövőt ígérő kezdeményezésnek végeszakadt, pedig ekkor már a falu vezetői állandó táborhelyet is felajánlottak, ahol a sátrak mellett bizonyos kiszolgáló helyiségek felépítésére is lehetőség lett volna. Később újraéledt a tábor szervezésének az igénye, de most már a téli időszakban került rá sor. Első alkalommal, 1977-ben január végén a Börzsönyben töltött a hallgatók egy csoportja néhány napot, ahol kirándulások, túrák szerepeltek a programban. A résztvevők elszállásolása turistaházban történt. A szervezést a turisztikai szakosztály végezte, melynek vezetője akkor Szendi Gábor volt. A következő években a szervezést már a testnevelési tanszék oktatói vették át (Tóth Kálmán és Kaposiné Szabó Zsuzsa). Közben egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy a téli tábor helyét ott keressék meg az ille68