Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Az intézmény hallgatói

A tagozat hallgatói egyénileg végezték tanulmányi munkájukat. Félévenként több alkalommal vettek részt a fó'iskola oktatói által tartott konzultáción, melyet kezdetben a főiskolán, később a küldő megyék területén biztosított helyiségben tartottak. A hallgatók ezen való részvételét kezdetben nem írták elő, később történtek erre kísérletek, de megoldhatatlannak bizonyultak. Az 1970-es évek végén szervezett konzultációs központok jöttek létre, melyet a megyék tartottak fenn, ők szervezték a hallgatók megjelenését is. Tanulmányi idejük és tárgyaiknak többsége azonos volt a nappali tagozaton tanulmányaikat végzőkkel. Főleg a specializálódás lehetősége volt kisebb. Az esztergomi intézet 1980-ban javasolta, hogy a levelező tagozaton négy évig tartson a képzés, de kezdeményezése nem járt sikerrel. Helyette többször szorgalmazta a főhatóság, hogy a meglévő keretek között kell megszűntetni a két tagozat közötti - nem kívánatos - különbségeket, elsősorban a konzultációk hatásának emelésével. Mindez azonban csupán álom maradt, habár az a gyakran hangoztatott nézet sem felelt meg a valóságnak, hogy a levelező tagozaton végzettek minden területen a nappali tagozat alatt állnak. Annak ellenére, hogy egyes elméleti tárgyakból sokuk nem rendelkezett olyanszintű ismeretekkel, mint a nappaliak, de a szorgalmasabbaknál ezt ellensúlyozták a gyakorlati élet során szerzett tapasztalatok. A tanítóképző levelező tagozata tantárgyainak félévekre történő eloszlása I. n. in. IV. V. VI. Filozófia + + Politikai gazdaságtan + + Tudományos szocializmus + Magyar munkásmozgalom története + Etika + Közoktatáspolitika + Logika + Oktatáselmélet + Neveléselmélet + + Neveléstörténet + Úttörővezetés + Altalános pszichológia + Fejlődéspszichológia + Pedagógiai pszichológia + Egészségtan + Irodalom + + + + Nyelvtan - nyelvművelés + + 60