Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - A képzés tartalmi kérdései

Az 1980-as években indult új típusú képzés keretében Abai Ilona kezdeményezésé­re több napig tartó munkát végeztek Göncruszkán. ahol alkalmuk nyílott különböző fel­méréseket végezni, a sajátos környezetben közvetlen tapasztalatokat szerezni. A könyvtár szakkollégium tagjainak gyakorló helyei: Dorog, József Attila Művelődési Ház Könyvtára; Nyergesújfalu, Községi Könyvtár, a Viscosa Könyvtára; Lábatlan, Községi Könyvtár; Esztergom, Babits Mihály Városi Könyvtár és a főiskola könyvtára. Választható tárgyak - tanórán kívüli tevékenység A meglehetősen konkrétan fogalmazó tantervek és a különféle utasítások kezdettől fogva lehetőséget adtak arra, hogy a jelöltek érdeklődésük kielégítésére, műveltségük gya­rapítása végett foglalkozzanak olyan tudományágakkal, művészeti területekkel, melyek iránt érdeklődnek. Kiépült tehát a választható tárgyak rendszere, melyek két csoportba so­rolhatók. Az egyik csoportba tartozókat a legtöbbször felsorolja a tantervkészítő. A mási­kat az intézmény állítja össze az oktatók és a jelöltek érdeklődése alapján. A lehetőség biztosítása mellett kezdetben az irányító hatóság nem szabályozta, hogy egy-egy tanítóje­lölt hány választható tárgyat választhat egyszerre. 1964-ben került először szabályozásra, mivel a főhatóság véleménye szerint túlterhelést eredményezett a nem eléggé átgondolt választás. A rendelkezés egy, legfeljebb két témával való foglalkozást tartott elfogadha­tónak. Mindvégig jellemző volt, hogy a tanéveleji nekibuzdulás után fokozatosan csök­kent a foglalkozások látogatottsága, állandóvá vált a lemorzsolódás. Ez is oka annak, hogy a tanév elején készült statisztikák és az anyakönyvezés között nagy az eltérés, az index­ben több választható tárgynak alig található nyoma. 1959-ben az idegen nyelvek tanulása vált lehetővé (angol, német, francia, szlovák). Valamennyi meghirdetésére azonban nem minden tanévben került sor. Némelykor az ok­tatók számára is meghirdették a kurzusokat. Ugyancsak az első tanévben jött létre az iro­dalmi színpad, a politikai kabinet, a fotószakkör. 1966-ban már marxizmus, pedagógia, lélektan, népdalgvűjtő és honismereti szakkör működik. 1970-től - elsősorban az óvónőjelöltek számára - belép a bábozás, 1971-ben a könyvtáros szakkör, a nevelőotthoni kollégium. Sokan választják a hangszeres zenét, az úttörővezetés (kabinet) tanulmányozását. Ugyanebben az esztendőben jön létre a pszi­chológiai klub. A hetvenes évek végén segédedzői tanfolyam indul, elsősorban a testne­velési szakkollégiumot választók számára. Akik közlekedési referensi képesítést szerez­tek, azok számára lehetővé kívánták tenni, hogy e témával az általános iskolásokkal fog­lalkozhassanak. Az évtized végén újra indul a közben szünetelő képzőművészkör. A nép­művelés keretén belül klubvezetői, színjátszó és rendezői tanfolyam indul. A hetvenes évek végén szexuálpedagógiai kollégiumot szerveznek. 1978 márciusában 11 önként jelentkező hallgató részvételével Gaál Árpád a cigány­tanulók nevelésének és oktatásának kérdései címen alakít választható szakkollégiumot. Féléves tematikájuk szerint 14 témakörrel foglalkoztak. Az elméleti felkészülés mellett több alkalommal keresték fel a cigánytanulókat az általános iskolában. A csoport meg­32

Next

/
Thumbnails
Contents