Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Tanító- és óvónőképzés felsőfokon

gyak zömét évfolyamtársaikkal együtt magyar nyelven tanulják. Akkor különülnek el, amikor a szlovák nyelvvel, irodalommal vagy a tanításhoz szükséges sajátos módszertani kérdésekkel foglalkoznak. A képzésnek szlovák nyelven való teljes megvalósítása, annak kiépítése a bizonytalan és az alacsony létszámú hallgatói csoport mellett megvalósíthatatlannak tűnik. A szlovák nyelvű pedagógusjelöltek egy intézménybe való összegyűjtése a szlovák lakosság hazai szétszórtsága miatt nehéz. Gyakran igénylik a lakóhelyükhöz közeli képzést. A megoldás határozottabb kormányzati lépést igényelt volna. Elsősorban a képzés központosítását, de legalább az oktatást végző intézmények nagyobb odafigyelését, szükség esetén az anyagi terhek vállalását is. A képzésükben való részvétel az összmagyarság érdekében sem bízható a nevelőképző intézmények esetenkénti döntéseire, vállalásaira, mely készség állandóan változhat. Néha elbizonytalanodást okozott az is, hogy a szlovákság országos vezetése Békést tekintette nemzetiségi megyének, ezért támogatása Esztergom számára nem volt egyértelmű. Az első évtizedben a hazai szlovák értelmiség tagjai sem látogatták a jelölteket, akik néha a számukra pozitív diszkriminációt is visszautasították. Néhány tanév hallgatói adatai Tanév Nappali tagozat Levelező tagozat N + L I. II. III. Ossz. I. II. III. Össz. 1980/81 4 5 1 10 1 2 1 4 14 1981/82 2 4 3 7 3 6 9 16 1982/83 7 2 2 11 5 1 6 17 1983/84 10 6 2 18 7 1 8 26 1984/85 5 8 1 14 7 5 5 17 31 1985/86 9 3 7 19 3 2 4 9 28 1988/89 6 8 5 19 3 3 2 8 27 1989/90 6 6 8 20 2 1 3 23 Honnan érkeznek a jelöltek? (nappali és levelező tagozat) Megye 1982/83 1983/84 1984/85 1985/86 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 Békés 6 5 4 3 Borsod 2 Komárom 5 7 8 9 4 5 3 6 Nógrád 3 8 10 7 3 3 3 3 Pest 3 8 6 7 2 3 4 Egyéb 8 11 11 7 VÁROSI;, R ESZ! fis MOS? ih 17