Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Gyakorló Általános Iskola

folyt valamilyen kísérlet, kutatómunka az iskolában. Jelentós kezdeményezés volt a programozott oktatás gondolatának felvetése, kísérleteinek megkezdése. Az 1960-as évek végétől matematika kísérletben részt vettek az iskola nevelői is. Más intézmények által irányított kísérletekbe is bekapcsolódtak. Ilyenek: A vizuális nevelés korszerűsítése A napköziotthoni munka A korrekciós nevelési kísérlet Mikrotanítások magnetofon-felvételes visszacsatolással Részt vettek az Országos Pedagógiai Intézet által vezetett dőltbetűs írástanítási kísérletben. Az 1978/79-es tanévtől bevezetésre került nevelési és oktatási tervhez kapcsolódóan az új tankönyvek kipróbálására kaptak felkérést orosz, biológia, földrajz, környezetismeret és történelem tantárgyakból. A kísérletező, kutatómunka mellett a pedagógusok továbbképzésében is folyamatosan vállaltak feladatokat. A főiskolával való kapcsolat mindennapi, hiszen a tanítójelöltek gyakorlati képzése, a közösen végzett tudományos tevékenység, az alsó tagozatos pedagógusok továbbképzése, a tanszékek által végzett szakfelügyelői tevékenység ezt megkövetelte. A nevelők látogatták a főiskola mindazon rendezvényeit, melyek a közös munka tartalmi-szervezeti részével foglalkoztak. Az oktatók közül az érdeklődők ugyancsak részt vettek a gyakorló szakmai rendezvényein. Az egyéneken kívül szervezett kapcsolat az egyes tanszékekkel alakult ki, habár ez egyenetlen volt, függött a tanszékektől és egyes időszakoktól. Az egy épületben töltött időszak alatt és a főiskolává szerveződés előtt e kapcsolat rendszeresebb és mélyebb volt, a jelöltek itteni tevékenysége sem volt mereven időhöz kötött. Sok külföldi pedagógus delegációt is fogadtak (NDK. Csehszlovákia. Bulgária. Anglia. Dánia. Japán). Megtisztelő volt számukra, hogy elismeréssel nyilatkoztak az iskoláról. a látott foglalkozásokról. A hagyományoknak megfelelően a szülők szabadon beírathatták gyermeküket a gyakorlóba, a város bármely területén laktak, sőt a szomszédos településekről is. Kiváltságot jelentett az iskola tanulójának lenni. Ezt az állapotot az 1970-es években megszüntették. A gyakorló is körzeti beiskolázású lett. Ezzel a lépéssel változott a tanulók szociális összetétele. Mindez életszerűbbé tette az itt folyó munkát, a jelöltek képzésének körülményeit, hiszen több hátrányos családban nevelkedő gyermek került az iskolába. Bármennyire jó szándék vezetett is a körzetesítéshez, bármennyire is voltak alapos indokok, nem szolgálta az iskola biztonságát, nem biztosította a szükséges gyermeklétszámot. Ezért sor került továbbra is a körzeten kívül lakó gyermekek felvételére. Az iskola nevelői 1959-1993 között Andráskó Andrásné. Arató Miklósné. Babiczky Béláné. Baják Ágnes, Bangó Miklós, Bartos Csaba, Bánhalmi Ernő. Bánhalmi Ernőné, Benőcz Ferencné, Bognár Péterné, Bokor Istvánná, dr. Borbély Györgyné. Chira Péterné, Csiszár Albertné, Csordás Andrásné. Debnárik Gézáné. Dolinszki Ilona, Dzohinova Józsefné. Ember Istvánná, Érdi Sándor, Földes Vilmosné, Galyasi Géza, Gál Sándor. Gáspár Gyuláné, Gerendás Géza, 106