Gábris József: Az esztergomi nevelőképzés krónikája 2.

Tartalom - Gyakorló Általános Iskola

folyt valamilyen kísérlet, kutatómunka az iskolában. Jelentós kezdeményezés volt a prog­ramozott oktatás gondolatának felvetése, kísérleteinek megkezdése. Az 1960-as évek vé­gétől matematika kísérletben részt vettek az iskola nevelői is. Más intézmények által irányított kísérletekbe is bekapcsolódtak. Ilyenek: A vizuá­lis nevelés korszerűsítése A napköziotthoni munka A korrekciós nevelési kísérlet Mikrotanítások magnetofon-felvételes visszacsatolással Részt vettek az Országos Pedagógiai Intézet által vezetett dőltbetűs írástanítási kí­sérletben. Az 1978/79-es tanévtől bevezetésre került nevelési és oktatási tervhez kapcsolódó­an az új tankönyvek kipróbálására kaptak felkérést orosz, biológia, földrajz, környezet­ismeret és történelem tantárgyakból. A kísérletező, kutatómunka mellett a pedagógusok továbbképzésében is folyamato­san vállaltak feladatokat. A főiskolával való kapcsolat mindennapi, hiszen a tanítójelöltek gyakorlati képzé­se, a közösen végzett tudományos tevékenység, az alsó tagozatos pedagógusok tovább­képzése, a tanszékek által végzett szakfelügyelői tevékenység ezt megkövetelte. A neve­lők látogatták a főiskola mindazon rendezvényeit, melyek a közös munka tartalmi-szer­vezeti részével foglalkoztak. Az oktatók közül az érdeklődők ugyancsak részt vettek a gyakorló szakmai rendezvényein. Az egyéneken kívül szervezett kapcsolat az egyes tan­székekkel alakult ki, habár ez egyenetlen volt, függött a tanszékektől és egyes idősza­koktól. Az egy épületben töltött időszak alatt és a főiskolává szerveződés előtt e kapcso­lat rendszeresebb és mélyebb volt, a jelöltek itteni tevékenysége sem volt mereven idő­höz kötött. Sok külföldi pedagógus delegációt is fogadtak (NDK. Csehszlovákia. Bulgária. Anglia. Dánia. Japán). Megtisztelő volt számukra, hogy elismeréssel nyilatkoztak az is­koláról. a látott foglalkozásokról. A hagyományoknak megfelelően a szülők szabadon beírathatták gyermeküket a gyakorlóba, a város bármely területén laktak, sőt a szomszédos településekről is. Kivált­ságot jelentett az iskola tanulójának lenni. Ezt az állapotot az 1970-es években megszün­tették. A gyakorló is körzeti beiskolázású lett. Ezzel a lépéssel változott a tanulók szoci­ális összetétele. Mindez életszerűbbé tette az itt folyó munkát, a jelöltek képzésének kö­rülményeit, hiszen több hátrányos családban nevelkedő gyermek került az iskolába. Bár­mennyire jó szándék vezetett is a körzetesítéshez, bármennyire is voltak alapos indokok, nem szolgálta az iskola biztonságát, nem biztosította a szükséges gyermeklétszámot. Ezért sor került továbbra is a körzeten kívül lakó gyermekek felvételére. Az iskola nevelői 1959-1993 között Andráskó Andrásné. Arató Miklósné. Babiczky Béláné. Baják Ágnes, Bangó Mik­lós, Bartos Csaba, Bánhalmi Ernő. Bánhalmi Ernőné, Benőcz Ferencné, Bognár Péterné, Bokor Istvánná, dr. Borbély Györgyné. Chira Péterné, Csiszár Albertné, Csordás And­rásné. Debnárik Gézáné. Dolinszki Ilona, Dzohinova Józsefné. Ember Istvánná, Érdi Sán­dor, Földes Vilmosné, Galyasi Géza, Gál Sándor. Gáspár Gyuláné, Gerendás Géza, 106

Next

/
Thumbnails
Contents