Füvessi József [összeáll.]: Az Esztergom-Búbánatvölgyi Kerek-tói vízfolyásra telepített tavak felújításának és az esztergomi Vasas Horgász Egyesület alapításának és működésének története

bocsásson ki az egyesület „Tóépítési jegy"-et. Ez azért is jobb volna, mert a tavak így még inkább a mieink lennének, senki mással nem kellene munkánk eredményét megosztani. Miután ismertettem a megvalósítási javaslatomat: a kibocsátás feltételeit, jegytulajdonosok jogait és kedvezményeit - a közgyűlés megtárgyalta és elfogadta azzal a kikötéssel, hogy a jegy névértéke - ára - 50 Ft legyen, a jegy vétele nem kötelező, önkéntes. A későbbiek folyamán a jegytulajdonos tavi horgász területi jegyének árában a jegy(ek) értékét vegyék figyelembe, azaz a területi jegy árát ennyivel csökkentsék, a tóépítési jegy egyidejű bevonásával. A tóépítési jegy másra át nem ruházható, tagsági viszony megszűnése esetén az ára vissza nem követelhető. (Melléklet: 313. és 314. sz. jegy) Telt-múlt az idő. Már 1967 októberét írtuk. A tőzegkitermelés sokszor hetekig szünetelt. Az ellenérdekelt felek különböző, egymásnak ellentmondó nyilatkozata, intézkedése miatt, így hátráltatva tó kialakítását. Ezt a pangó időt használtam fel arra, hogy tiszténél, beosztásánál fogva tehetős személyekkel megértessem és elfogadtassam tóépítési tervünk megvalósításának szükségességét. így sikerült megnyerni ügyünknek dr. Lévárdi Ferenc (gimiben osztálytársam, mellettem ült) nehézipari minisztert, dr. Pékh Gyulát (esztergomi diáktársam) az Országos Vadászati és Halászati Felügyelőség főigazgatóját, Nemeslaki Tibort, a VASAS Szakszervezet országos elnökét, Kroszner Lászlót, a Megyei Tanács elnökét, valamint a Megyei Pártbizottság elnökét (az Ő nevét sajnos elfelejtettem) stb., akik megígérték segítségüket és időközönkénti tájékoztatást kértek ügyünk állásáról. Az előzőekben említett „illegális" haltelepítéssel kapcsolatban a Megyei Mezőgazdasági Osztály vezetője (továbbiakban Mg. Ov.) kifogással élt, mégpedig: ...ha tavasszal a tőzegtermelés folytatódik, a telepített halállomány veszélybe kerül azáltal, hogy a munkagép-kotró felkavarja a vizet és iszapos tőzegmorzsás lesz, ami eltömíti a halak szilványát és elpusztulnak. A tavat le kell halászni - szólt az utasítás. A megyei halászati felügyelő vagy nem tudott, vagy nem akart nyilatkozni a tőzegmorzsás víz élettani hatásáról. Az utasítás végrehajtását, egy egész délutánt kitöltő vitatkozás árán sikerült kivédeni. Sajnos, vezetőségi tagjaink cserbenhagytak a tárgyaláson: különféle kifogással eltávoztak. A vita végül úgy zárult, hogy vállaltam a Középső (Mini)-tó mielőbbi megépítését, addig viszont a hal a Kerek-tóban maradhatott. Azt is sikerült elérnem, hogy mindettől függetlenül a Kerek-tóban folytathattuk a horgászatot. A megyei Mg. Ov. nem hogy segítette ügyünket, de sok esetben mindent elkövetett annak érdekében, hogy a tó ne épülhessen, ne valósulhasson meg (valószínűleg Farszky et. hatására). A megyei Mg. Ov. felkérésére a Természetvédelmi Hivatal a már érintett területen túl nem engedélyezte a tőzeg további kitermelését, azzal az indoklással, hogy a völgy felső, déli területe védett, az ott tanyázó villás ugrópók, valamint a triász vagy jura-korból megmaradt, egyedül itt honos védett növény védelmében. Mi mást tehettünk, tudomásul vettük. KLL AKLADÁLWZ - \C\JP 13