Flórián Mária: Az esztergomi Városi Könyvtár felépítésének krónikája

Tartalom - A főjegyzői irodától a művelődési otthonig

5 tájékoztat a könyvtári szabályrendelet és könyvtárkezelési-ill. használati utasítás létrejöttéről, az állomány nagyságáról, valamint a kölcsönzési időről/ Ekkor a könyvtár már nem a főjegyzői irodában, hanem egy biztonságosabb városházi szobában volt. A városban ez idő tájt működtek egyesületi könyvtárak is - pl. Legényegylet, Szentgyörgymezei Olvasókör, Vízivárosi Olvasókör -, melyek természetesen csak az egyesületi tagoknak kölcsönöztek. Erről a kölcsönzési formáról igen kevés feltárt anyag áll rendelkezésre, jószerével csak annyi, hogy létezett ilyenfajta könyvkölcsönzés is. Nem derült ki, hogy az államosítás ezekre a könyvekre vonatkozott-e vagy sem? Vagy esetleg még a háború alatt veszett nyoma a könyveknek? Ami bizonyos: az itt őrzött dokumentumok kinyomozhatatlanul elkallódtak. A nyilvános könyvtárat, amely már csakugyan működött is, az ötvenes évek művelődéspolitikája hozta létre Esztergomban is. Bár az iratok szerint a könyvtár már formailag 1950-ben megalakult, csak 7957-ben találtak neki helyet, a Kossuth Lajos utca 25. szám alatt, a volt Magyar Király Szállóban, a művelődési otthon keretén belül. Ezt a helyet jobb megoldás hiányában, ideiglenesnek szánták. 1951. május elsején felavatták a kis szobákat, de csak 1952. január l-ével kezdte meg érdemleges működését. Ez az épület közel kétszáz éves volt, a helyiségei szűkek, célszerűtlen beosztásúak, a falai nedvesek. Semmiképpen nem volt alkalmas egy nagy forgalmú városi könyvtár céljára. Szvoboda Román=Esztergom és Vidéke. 1935.oki. 13.p :2-3.