Flórián Mária: Az esztergomi Városi Könyvtár felépítésének krónikája

Tartalom - Az esztergomi Városi Könyvtár megalapítása

11 4. Az esztergomi Városi Könyvtár megalapítása A nyilvános könyvtárat formailag Esztergomban már 1950-ben megalapították, de csak 1952. január 1-ével kezdte meg működését, ekkorra találtak csak számára helyet. 1950. márciusában az Országos Könyvtári Központ ideiglenesen megbízott vezetője értesítette az esztergomi polgármestert, hogy a Vallás-ésKözoktatási Minisztérium rendeletére a Helischer József -féle alapítványi könyvtárat állami tulajdonba veszi, felkérte a polgármestert, hogy az egész könyvtárat zárolja, tartsa biztos őrizet alatt és az átadáshoz szükséges leltárat készíttesse el, valamint az alapítványhoz tartozó 25 kéziratot, amelynek hivatali küldötte nem akadt nyomára, kutassa fel. 1950. július 5-én a Népkönyvtári Központ Esztergom város számára 1000 kötetes könyvtárat küldött. A könyvtár helyiségéről és a könyvtárosról a Párt és a társadalmi szervek segítségével kellett gondosakodni. A város főterén álló Gróh-házat jelölték ki a könyvtár épületéül, de az épületet nem kapták meg, mivel annak lakóit nem tudták máshol elhelyezni, ezért a könyvtár helyéül a városháza kultúrtermét nevezték ki. A könyvtárosról majd a könyvtár megnyitásakor gondoskodnak - derül ki Horváth Klárának - aki ez időben Esztergom Város Tanácsa V.B. Oktatási Népművelési és Közegészségügyi Népjóléti Osztály ügyintézője - a tatai Körzeti Könyvtárnak tett jelentéséből. A Párt javaslatára Uhlyarik Nándort, megyei szociális felügyelőt bízták meg a könyvtár vezetésével, aki azonban ezt nem vállalta. Hogy miért nem, arról nincsenek adatok. Ezt követően Szollár Béláné a városi tanács felkérésére társadalmi munka keretében elvállalta a könyvtár vezetését, majd 1952. január 1-től az akkor létesült városi könyvtárhoz került segédkönyvtárosnak. A könyvtárból azonbanr rövid időn belül önként távozott, mivel férjét áthelyezte a Honvédség.