Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

dul e szavakkal: megtaláltam ennek a nyitját! Ha azt akarom mondani magya­rul, hogy Wein, akkor a magyar szó eleibe M betűt teszek és kimondom. Ha pedig csak Staubot akarok mondani, elhagyom az M betűt és lesz por. No gondolám, nem hiába kemény a fejed, de még tölcsérrel is nehéz abba tölteni tudományt! A szemészeti műtéteket a Josephiumban Dr. Jaegernél, az öregnél, az egyetemen Dr. Rosasnál néztük. A gyermekek betegségeire Dr. Mauthner tanított. Legtöbbet köszönhetek Bécsnek szülészeti ismereteim kibővítése által. Beiratkoztam mint rendes hallgató pro magister Obsertricia. E cursus három hónapig tartott és ingyen volt. Ez idő alatt naponként a szülőklinikát látogattam, egyik hó alatt az egész nappali időt, a másikban az egész éjt a szülőházban kellett tölteni. Az éjnek idejére egy mellékszobában ágyak voltak a candidatusok számára, melyeken felöltözve elhelyezkedtek, de mihelyt valami tanulni méltó dolog adta magát elő, az önként felállított cursista jelentést tett, és rögtön az ágyakról leugrál­tunk és mentünk a szülőszobába, hol rendesen az assistens, Dr. Lumpé operatiot végzett és magyarázott. Minden rendes hallgatónak kötelességévé tétetett legalább egy szülészeti operatiot az assistens ellenőrzése mellett vé­gezni! Itt sokat lehetett tanulni; fel is használtuk mindnyájan a bő alkalmat és úgy hiszem, kik ekkor kikerültek ez intézetből, ugyanannyian mind jó szülé­szekké lettek. Én legalább későbbi esztergomi gyógyászati sikereimet a szülé­szeti műtéteimnek köszönhetem leginkább. Bécsi tartózkodásom idejére édesatyám adott havonként 40 f.-ot pp. Eb­ből kitett az étkezés havonként 15 for.-ot, szállás 5 for.-ot, cursus 6-10 for.-ot, a többi ruhára, mulatságra, de különösen sebészeti eszközökre lett for­dítva. Még most is ugyanazon eszközökkel operálok, melyeket ekkor Bécs­ben megtakarított havi pénzemből vásároltam, pedig teljes szemészeti, szülé­szeti apparatussal és sok kisebb különbféle eszközökkel bírok. Takarékos voltam. Reggelim állott egy fél meszely tejből és egy szár­nyasból, ebéd húsmártással és burgonyával - gyakran leves nélkül néha tészták vagy főzelék. Vacsora: hideg étel, kevés sörrel. Én, ki nagybátyámnál Pesten és édesatyámnál Esztergomban jó és bő koszthoz hozzá voltam szok­va, mégis könnyen alkalmazkodtam, szem előtt tartva a célt, melynek elérése végett jöttem Bécsbe, és tekintve, hogy szüleimnek nagyobb áldozatot hozni lehetetlen volt. Meg voltam elégedve, víg és jókedvű voltam mellette, úgyhogy társaim­mal - Dr. Arányi, Rózsa és másokkal - néha még éjnek idején is énekelve tértünk haza a Szent István téren keresztül Alfons str. közkórházi szomszéd­ságábani lakásainkra. És még most is csodálkozom: a politia énekünkben nem akadályozott. Ezen tartózkodásom ideje alatt Bécsnek minden nevezetes­ségeit, látványosságait sorra néztük és tanulmányoztuk, rersze gyalog, mert 49

Next

/
Thumbnails
Contents