Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása
Életrajzom
volt. Nem azért, mert belőle cardinalis lett, de azért, mert ő is szenvedélyes botanicus lévén, bennem - a practicus orvosban - újra felélesztette a botanica iránti kedvet és szenvedélyemet; és mert ő mindenkor e szép tudományhoz hiv maradt, a fuvészeket, mint mániát, nagylelkűen segítette, pártfogolta. Ő nagy mindenben! Mint pap, hazafi és tudós. Csereviszonyban állván véle, számos növényeim vannak az ő kezeírásával jelölve. Haynaldnak van a legnagyobb és legváltozatosabb herbariuma az országban. Gyűjtötte maga, pénzen vette, cserélte és szerződött egyénekkel gyűjtetett az egész világon. Erdélynek felejthetetlen botanicusa marad. A Cserepesben vele tett kirándulásaim mindig kedves emlékeim közé tartozandnak, valamint azon látogatások is, melyeket szerény házamban és családomnál, mint püspök és érsek, a régi botanicus-társánál és tisztelőjénél tett. Sokáig éltesse őt, a tudományok pártolóját, a Mindenható! Redely Mihály somorjai plebánussal is levelezésben és botanicus csereviszonyban álltam. Egyszer meglátogatott Esztergomban, ekkor a Vaskapura felvezettem, megmutattam neki e hegy nevezetes növényeit. Megelégedve távozott onnan. Gazdasszonya nővére Sándor Anna kisasszonynak, ki gróf Forgách Ágoston életének megtartásában évek óta mint gyámolító gondviselője és gazdasszonya szerzett érdemeket. Römer Flóris, jeles bencés és szorgalmas, előretörekvő természettudós, ki botanicai működésemről értesülvén, felkeresett a célból, hogy személyesen megismerkedjen velem és öt győri herbariuma számára növényekkel is lássam el. Vele is a Vaskapun botanisáltam. Átmentünk a herbáriumomon nagyjából és őtet duplicatumaimban részesítettem. Meglepte gyűjteményem nagysága és változatossága. Három napot töltött nálam, kedvesek voltak e napok, hiszen ő kedves társalgó és sympaticus ember! Társaságában volt: Szercsik alezredes, Komárom várparancsnoka, most nyugalmazott tábornok Galíciában, és egy genie kapitány Turnau most tábornok, báró Fejérváry honvéd minister sógora szintén tudósok, búvárok és jeles egyéniségek. Az első botanicus, a másik entomológus. Amaz Komáromból távoztakor egész szép botanicus gyűjteményét a komáromi gymnaziumnak ajándékozta. Ezen urakkal a Csipke-völgybe, a kétágú hegy alá tettem kirándulást, botanicus ismereteim bővítésére. Meg kellett ígérnem, hogy látogatásukat viszonozni fogom és az ezredes úrnál fogok megszállni. Néhány hét múlva szívesen fogadott Komárom várában lakásán. A várnak minden részeit megmutogatta; kivitt a Leshegyre, szóval viszonozta szívességemet, hasonló baráti szívességgel és előzékenységgel. Én akkor a komáromi vár belsejével és titkaival együtt környékének flórájával is megismerkedtem. Rómer a győri iskolai múzeum érdekében munkásságát bevégezvén, ezek után nemsokára Győrből áttétetett Budapestre múzeumi őrnek; ekkor megeléglette a füvészetet és átcsapott egy új, háládatosabb tudományos mezőre: a 130