Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"

Tartalom - „Vár a VÁR"

párta: régi magyar viseletként: hajadon lányok korona vagy félhold alakú fejéke boglár: díszruhán, fövegen, övön stb. ékköves vagy arany-és ezüstfonallal átszőtt, esetleg ötvösmunkával díszített gomb, csat vagy más ékítmény, ékszer kelme: felsőruhának való méteráru, különleges szövet Ezzel a feladattal egy kis kézikönyv használatot „csempészünk" a tábor programjába, s nem utolsó sorban a gyermekek szókincsét is bővítjük. Az előző tábor tapasztalata is alátámasztja, hogy a 9-11 évesek szívesen rajzolnak, festenek. Erre építve folytatjuk a délutánt rajzolással. Bár még hátra van egy nap a táborból, szeretnénk, ha a számukra eddig legemlékezetesebb, legélvezetesebb programot, pillanatot megörökítenék. A technikát a gyerekek megválaszthatják: használhatnak színes ceruzát, festéket, zsírkrétát. A rajzokat a könyvtárban kiállítjuk, hogy mások is bepillanthassanak a könyvtári tábor vidám világába. A napot ma is játékkal zárjuk. Már megismerkedtünk egy kidobós játékkal (Nemzetes) az elmúlt időszak folyamán, s most ismét megtanítunk a gyerekeknek egy népi labdajátékot, a „Kisbába" elnevezésűt. A táborozók két csapatra oszlanak, s a cél a másik csapat tagjainak kidobása. 2.6 Őseink asztalánál-gasztronómia Az Árpád-korba való bepillantásunkat nem fejezhetjük be anélkül, hogy szét ne nézzünk kicsit őseink asztalán. Mit és hogyan étkeztek? Gasztronómiai barangolásunk élvezetesebbé tételéhez ismét együttműködésre kérjük fel az Aranysólyom Lovagrendet, akikkel közösen készítünk őseink ételéből, s így a szó valódi értelmében is belekóstolunk a múltba. Egy nép étkezési kultúrája, szokásai szoros kapcsolatban vannak az adott nép történelmével. A honfoglalás előtti korban az uráli őshazában a magyarok halászattal, vadászattal, gyűjtögetéssel szerezték meg táplálékukat. Eledelüket nyárson sütötték vagy főzték, de már ismerték az aszalást, a szárítást, a füstölést is. A későbbiek folyamán, a Volga mentén vándorló őseink pásztornépek voltak, de kezdetleges földműveléssel is foglalkoztak. A honfoglalást közvetlenül megelőző időkben a magyarok török és kazár népekkel éltek együtt, melynek eredményeként életükben a földmüvelésnek is egyre nagyobb szerep jutott. A téli szálláshely körül gabonaféléket termesztettek: árpát, kölest, búzát. A vándorlás, állandó helyváltoztatás következtében a főzéshez bográcsot használtak. Főzték és sütötték is a húsokat, és a zsírjukat is felhasználták. A zsírban eltelt hús sokáig 29