Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"

Tartalom - „Vár a VÁR"

királyát. Az 1092-ben László király elnökletével megtartott szabolcsi zsinat e napot a Magyarországon kötelezően megülendő ünnepek sorába vette. Az augusztus 20-i ünnep kiemelkedő része a Szent Jobb körmenet. A kalandos sorsú ereklye tiszteletére rendezett körmenet szokása is régi időkbe nyúlik vissza. Még Mária Terézia uralkodása idején bontakozott ki az ünnepi körmenet szokásrendje. E látványos esemény helyszíne 1945-ig a budai vár volt, majd 1945-től, azóta, hogy az amerikaiak visszaszolgáltatták az ereklyét (1977), már a pesti belvárosban kerül sor a körmenetre. Mint már ismeretes, több Árpád-kori mondánk szól István királyról, de népköltészeti alkotások, egyházi énekek egyaránt őrzik alakját. Az egyik legnépszerűbb Szent István-ének a templomokban ma is gyakran felcsendülő „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga" kezdetű ének. Legteljesebb szövege Bozóki Mihály énekeskönyvében olvasható, de elterjedtebb, rövidebb változata így szól: Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, Ki voltál valaha országunk istápja? Hol vagy István király? Téged magyar kíván. Gyászos öltözetben teelőtted sírván. Rólad emlékezvén csordulnak könnyei, Búval harmatoznak szomorú mezei, Lankadnak szüntelen vitézlő karjai, Nem szűnnek iszonyú sírástól szemei. Virágoskert vala híres Pannónia, Mely kertet öntözé híven Szűz Mária, Katolikus hitnek bő volt szép virága, Meghomályosodott örvendetes napja. Előtted könyörgünk bús magyar fiaid, Hozzád fohászkodunk árva maradékid, Tekints István király szomorú hazádra, Fordítsd szemeidet rési országodra! Reménységünk vagyon benned s Máriában, Mint magyar hazánknak hű királynéjában, Még életben minket néki ajánlottál, És szent koronáddal együtt feláldoztál.

6 Népszokásainkban és egyéb folklór-hagyományokban szintén találkozhatunk István királlyal. Egy, a Nyugat-Dunántúlon lejegyzett regös-énekben ezt olvashatjuk. 6 Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben p. 170. 20