Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"

Tartalom - „Vár a VÁR"

vezet fel az egykori felvonóhidas kapuhoz, amelyet hatalmas rondella védett. Kissé balra letérve egy másik rondellát is láthatnak, amely még hatalmasabb, és melyet kettős fal kapcsol a várhoz. Az előbb említett, helyreállított kapuerődítményen keresztül belépünk a várba, majd szük falszoroson át fölfelé haladva a fennsíkra érkezünk, ahol elénk magasodik a székesegyház. Balra a Duna felőli oldalon középkori királyi palota maradványi húzódnak meg. Bejáratánál szabadtéri kőtárat láthatunk. A királyi palota termeiben kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma. Előzetes megbeszélés alapján a gyerekeknek a múzeumot az ezt a korosztályt is jól ismerő idegenvezető mutatja be. A múzeumba belépve egy emléktáblát láthatunk Lepold Antal (1880-1971) tiszteletére, aki az Árpád-házi királyok esztergomi palotájának feltárója volt. Az első terem a késő-rézkortól (Kr.e. 2500-1900) a római korig (I-IV. sz.) mutatja be a Várhegy és a környező vidék történetét. Az észak-balkáni eredetű népesség után a késői vaskorban kelták laktak a mai város területén. A későkelta korszak településének központja a Várhegy volt. A legrégibb időket idéző, sírokból előkerült használati tárgyak és díszedények után a kelta korszak emlékeit láthatjuk: kelta pénzeket, ékszereket, vasfegyvereket, cserépedényeket. A teremben időrendben az utolsóként a római kor tárgyait csodálhatjuk meg: használati tárgyakat, ékszereket, katonai emlékeket. Számunkra az egyik legfontosabb a következő terem, amely a honfoglalás korába, valamint Géza fejedelem és István király korába vezet minket. A Római Birodalom bukása után a népvándorlás népei özönlötték el a Kárpát-medencét. A IX. század végén érkező honfoglaló magyarság véglegesen megtelepedve hazát talált e földön. A tárlók germán, avar és honfoglalás-kori leleteket egyaránt bemutatnak. Ebben a teremben láthatjuk a Vár XI. századi alaprajzát, amelynek építése - mint már tudjuk - Géza fejedelem és István király nevéhez fűződik. Megcsodálhatjuk az Árpád-kori leleteket: edényeket, ékszereket valamint Szent István király pénzeit. Az ezredforduló táján meginduló magyar pénzverésnek első, s a XIII. századig egyetlen pénzverdéje itt működött. Továbblépve a Szent Adalbert székesegyházról tudhatunk meg többet, s a XII. századból származó kőmaradványokat láthatunk. Beljebb haladva III. Béla király palotájáról kaphatunk képet. Az esztergomi Vár az Árpád-kori Magyarország világi és egyházi központja volt. III. Béla (1172-1196) István király palotája helyén nagyszabású építkezést folytatott. 13