Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME

MUNKÁSTANÁCSOK Az eddig leírt esztergomi forradalmi eseményekből világosan látható, hogy a történéseknek három meghatározó szereplője volt: a párt- és tanácsi vezetők, a hadosztály-parancsnokság és a város népe. A hármójuk között folyó történelmi küzdelem a forradalmi követelések elfogadása vagy elvetése körében zajlott. Már október 25-26-án kitűnt, hogy a forradalom zászlóvivője és vezető ereje az esztergomi munkásosztály lesz. Bár az utcai megmozdulásokat a diákok és más fiatalok kezdeményezték, a nagyobb társadalmi súllyal bíró munkások átvették az irányítást. Október 26-án az esztergomi üzemek leálltak, sztrájkba kezdtek. Az üzemek példáját követte az egész város. A munkabeszüntetéssel a dolgozók a nép jogos követeléseinek teljesítését akarták elérni, kicsikarni. Október 26-án a rádióban felhívás hangzott el az üzemi munkástanácsok megválasztására. A város öntudatosabb, okosabb munkásai rögtön ráéreztek a lehetőségre. Arra, hogy a nép csak úgy tudja eredményesen folytatni követeléseiért a küzdelmet, ha a Városházán és a Hadosztályon székelő ravasz és erős hatalmi ellenfeleivel szemben létrehozza munkahelyein választott forradalmi szerveit, munkástanácsait. Az esztergomi munkástanácsok többségét október 27-én, 28-án és 29-én meg is választották. Néhány helyen ez egy-két napot késett. Előfordult, hogy a munkástanácsot „ideiglenesen" választották meg, de néhány napon belül minden munkahelyen „véglegesítették" a munkástanácsokat. A munkástanácsok nemcsak az üzemek, munkahelyek teljes jogú irányítói lettek, hanem küldötteik révén a város forradalmi vezető szervét, a Nemzeti Tanácsot is irányítani, befolyásolni tudták. Erről könyvünk több helyén olvashatunk. Az országoshoz hasonlóan, az esztergomi munkástanácsok döntöttek külön-külön, de sokszor egymással egyeztetve a sztrájkba lépésről, a sztrájk időtartamáról, a sztrájk alatt szükséges tevékenységről (például: üzemfenntartásról), a sztrájk megszüntetéséről. Minden esetben a dolgozók megkérdezése és akarata alapján. Az esztergomi munkahelyek dolgozóinak általános kívánsága szerint a kövekező személyi, munkaköri ügyekben határoztak jogszerűen a munkástanácsok: - Az emberi jogokat sértő személyi följegyzések (káderlapok, káderjelentések) kiosztása, megsemmisítése; a fölösleges „személyzetis" munkakör megszüntetése. 76