Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME
Lehet, hogy Nagy Kálmánnal tanácskozva értette meg aztán Mecséri János, hogy ami a szovjet vezérkar utasítása szerint érvényes a magyar honvédségre Budapesten, az nem érvényes a szovjet hadseregtől mentes Komárom megyében. Itt, vidéken a pártnak és a hadseregnek is a szembenállás (konfrontáció) helyett az egyezkedés (kompromisszum) a néppel, a forradalommal a követendő út. Ezt a Párt megyei első titkára által képviselt álláspontot, útmutatást Mecséri ezredesnek és tiszttársainak - mivel kevés kivétellel párttagok is voltak - el kellett fogadniuk. * Mecséri ezredes és törzstisztjei magatartásának módosulását mutatja, hogy ezen a napon hajlandók voltak fogadni a „dorogi bányászok küldöttségét". 10 6 Lehet, hogy a küldöttek fogadásában az is közrejátszott, hogy nem kívántak ujjat húzni a Dorogi szénmedence tízezres bányásztársadalmával. A küldötteket a bejáratnál megmotozták, majd egy százados felvezette őket a hadosztály-parancsnokság első emeletére. Bekötötték a szemüket, úgy vitték őket a tárgyalás színhelyére. 10 7 A dorogi küldötteknek két kívánságuk volt: 1. Engedjék szabadon azokat a dorogi-kesztölci bányászfiatalokat, akik előző éjjel egy busszal a Vak Bottyán laktanyától és a Hadosztály-parancsnokságtól fegyvereket kértek, s akiket aztán Esztergom-tábor külső őrsége foglyul ejtett! 2. A dorogiak vállalják üzemeik őrzését és a község rendjének biztosítását. A parancsnokság vonja be Dorogról rendfenntartó katonáit, egységeit, mert nem akarják, hogy Esztergomhoz hasonlóan náluk is vér folyjék! Mecsériék szabadon bocsájtották „a fegyveres harcban lefegyverzett és elfogott fiatalokat". Beleegyeztek, hogy „a dorogi munkásfiatalok üzemeikben és a bányákban biztosítsák a rendet", de rendfenntartó katonai alakulataikat nem vonták vissza. * Különös módon Mecséri és törzskara: a Rendfenntartó Katonai Alakulatok Parancsnoksága erről a „tárgyalásról" nem a dorogi lakosságot tájékoztatta, hanem az „esztergomi dolgozókat". (Lásd a 7. számú iratmás!) 67
