Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME
- Erre az október 27-i, szombati döntésre Bády István is jól emlékszik könyvében. 9 2 - A szerszámgépgyáriak jónak látták előre írásba foglalni azokat a forradalmi követeléseket, amelyeket a Nemzeti Tanácsnak vállalnia kell. A követelések megfogalmazását Horváth Csaba és egy, a gyárban dolgozó volt osztálytársa (?) végezte el október 27-ről 28-ra virradó éjjel. 9 3 Október 28. - vasárnap Ezen előkészületekkel és elhatározásokkal felvértezetten gyűltek öszsze a küldöttek reggel 9 órakor a Városházán. A megérkező Bády István csodálkozott is, hogy a Munkás-Paraszt-Katonatanács szombati ülésén részt vevő pártbizottsági tagok, tanácsi vezetők közül csak ketten-hárman jöttek el, s helyettük egy új, „teljesen ismeretlen társaság" jelent meg, „csendes, komoly, gondterhelt" emberek. 9 4 A vállalatok, üzemek megjelent küldöttei valóban gondterheltek voltak. A tegnapi forradalmi felbuzdulásukban, sietségükben ugyanis nem gondoltak arra, hogy ma (vasárnap) reggelig a munkahelyek legtöbbje képtelen lesz megválasztani küldötteit a nemzeti tanácsba. Ezért úgy döntöttek, hogy a Nemzeti Tanács tagjainak névsorát nein zárják le, a küldöttek folyamatos érkezése szerint egészítik ki a teljes beérkezéséig. Viszont nagy eredménynek számított, hogy az Esztergomi MunkásParaszt-Katonatanács megjelent tagjai ellenvetés nélkül beleegyeztek a saját megszűnésükbe és a Nemzeti Tanács megalakulásába. Valójában az történt, hogy a két szerv egybeolvadt Nemzeti Tanács néven. Mind a két megjelent csoport érezte saját gyengeségét, s különben sem tekintettek személy szerint senkit ellenségnek, a forradalmi átalakulásban egyetértettek. Kompromisszumot kötöttek. A gyűlésen elnöklő munkásküldött javasolta Bády Istvánt a Nemzeti Tanács elnökének. Meg is választották. 9 5 Az új városvezető testület bizonyára megtárgyalta a Horváth Csabáék által összeállított „nemzeti tanácsi követeléseket". Voltak, akik egyetértettek minden pontjával, s voltak, akik korainak, túl merésznek, nem Esztergomra vonatkozónak ítélték. így aztán a követelések elfogadását elnapolták. A forradalmibb gondolkodású munkásküldöttek, tudván azt, hogy a munkahelyi, népi küldöttek beérkezésekor úgyis ők lesznek döntő többségben a Nemzeti Tanácsban, ebbe belenyugodtak. E szerint a pillanatnyi erőviszony szerint végül arra a higgadt álláspontra jutottak, hogy a nemzeti tanácsnak elsőrendű, legfontosabb feladata a város normális rendjének helyreállítása, a polgárok nyugalmas életének biztosítása. Az „Esztergom Város Polgárait" tájékoztató, a Nemzeti Tanács megalakulását, programját, első rendelkezéseit bejelentő hirdetmény - vol58
