Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM KITÖRÉSE ÉS GYŐZELME

A halálos áldozatok száma sem állapítható meg pontosan. - Kiss Sándor őrnagy Mecséri ezredesnek 19-20 halottról tett jelentést még aznap. - A másnapi dorogi küldöttség egyik tagja 20-22 sátorlappal letakart holttestet látott a Hadosztály belső udvarának kerek virágágyára rakva. - Bády István szerint: „Az elesettekből négy esztergomi, tizenhárom pedig a környező falvakból való volt." - A Hadosztály törzs 1956. dec. 31-i jelentése már csak 12-14 halottat vallott be. - Esztergom város 1957. március 4-én a megyei tanács elnökének hivatalosan jelentette: Esztergomban „hősi halott (ellenforradalmárok által megölt személy) nincs, de 16 halott utcai harcok következtében esett el." - A Dorogi járás ugyanekkori jelentésében név szerint szerepel egy piliscsévi lakatos : Sclmach (Swarch?) Béla, akit Esztergomban lőttek le a forradalom alatt. A Sötétkapuban 1989-ben elhelyezett 56-os emléktáblára 15 áldozat nevét rótták fel, ám Ttözülük többen (Körösi Ödön, Homor Ottilia, Pesti Kálmán,...) sebesültként a kórházban haltak meg. 7

7 A vérengzést véletlenül túlélők, a testi sérültek, az idegi, lelki károsultak, a megnyomorítottak nevét nem jegyezte fel senki. Néhányukat megismertük-Gere György, Bende Lajos, Nyilas Júlia, Szegedi (Schwach) Mária, Berkesi István -, de sokuknak kiléte ismeretlen. * A hadosztály állományából - kivéve a tizedest - senki nem halt meg, senki nem sérült meg. Ám valószínű, hogy a katonák lelkében is mély nyomot hagyott a sötétkapui szörnyű gaztett. A gaztett, amelyre a hatalom a feledés fátylát borította, s amelyre mindmáig nincs világos magyarázat. A hiányzó történészi-ügyészi vizsgálat, bírósági végzés helyett álljon itt tömören a nyilvánvaló tényállás: A nép közé lövetésre az utasítást - saját bírósági vallomása szerint, is Mecséri János ezredes, a Hadosztály parancsnoka adta távbeszélőn „fegyveres támadás esetén". A parancs értelmében Kiss Sándor őrnagy, a Hadosztály törzsfőnöke a hadosztály-parancsnokság épületét biztosította, megerősítette. Az épület bejárata előtt a két páncélost védelmi állásba helyezte, tisztjei, beosztottjai egy részét az ablakokba védelmi tüzelőállásba rendelte, a „támadás esetére" a tűzparancsot számukra kiadta. Van adatunk, mely szerint a tisztek a beosztottak némelyike a sortűz során a levegőbe lőtt. A sortűz a Sötétkapun át a Hadosztály elé érkező, fegyvertelen civilekkel zsúfolt buszra zúdult, tehát Mecséri ezredes és Kiss őrnagy parancsa ellenére történt. A Hadosztály-parancsnokságot ugyanis nem érte „fegyveres támadás". A hadosztályon szolgáló katonák, a sortűz túlélői, a Sötétkapu fölötti kőpárkány mögül leső, közeli szemtanúk egyöntetű állítása szerint ávósok zúdítottak pergőtüzet az emeleti ablakokból az autóbuszra, valamint az abból kiugró menekülőkre. 43