Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELFOJTÁSA

A pedagógusok megijesztését, behódolását szolgáló fegyelmi elbocsátásokkal az államhatalom megvárta bölcsen a tanév befejezését. Akkor, 1957 júniusában kapták meg váratlanul a kiszemeltek az alacsonyabb munkakörbe áthelyezést, az elbocsátást. Nem sok eredménye volt a reklamálásnak. Nikodémusz Etelka, a párt hűséges katonája, a Komárom Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője tucatszámra írta alá a végzéseket: „Az ellenforradalmi események alatt tanúsított magatartása miatt nevelői munkakör betöltésére nem alkalmas." így járt többek közt Kilkedi Vüvíosné, az esztergomi Balassa Bálint Általános Iskola tanára, mert „részt vett a decemberi nőtüntetésen". Kraft Edit matematika-fizika szakos tanár, akit le is tartóztattak. Antóny Béláné, az esztergomi Balassa Bálint Általános Iskola tanára nyugdíjazása előtt egy évvel kapta meg ezt a felmondást, mivel a forradalom alatt egy külföldi, német nyelvű lapot olvasott a tanári szobában. Jezierszky Ilona, az esztergomi Kossuth Általános Iskola tanárának is felmondtak végleg, mert egy MSZMPtagra, aki elfoglalta az ő lakását, „becsmérlő kijelentést tett, „senkiházinak" nevezte".

26

4 * Ezekben a decemberi, januári, februári napokban gyakran történtek önkényes lakásfoglalások. A helyére visszaültetett városi tanács vb-nek meggyűlt a baja a külföldre disszidáltak elhagyott lakásainak, vagyontárgyainak, a lakásfoglalásoknak „megnyugtató rendezésével". 26

5 Példának egy levelet idézünk: „Esztergom Városi Tanács V.B. 1/2/1957. Dorogi Szénfeldolgozó Vegyipari Vállalatnak Az ellenforradalmi események kövekeztében a Cím részére kiutalt lakásokat jogtalanul beköltözők foglalták el. - /5 lakás/ - Ezeket kirakni nem tudjuk /szükséglakás hiányában/, ezért nem tudjuk igényüket kielégíteni. Esztergom, 1957. II. 26. Horváth Klára V.B. elnökhelyettes" Már csak azért is-érdemes volt belépni az MSZMP-be (és a Munkásőrségbe), mert így lakáshoz lehetett jutni. Elég volt kiválasztani a megfelelő 165