Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM MÁSODIK SZAKASZA
Ez az 1956. december 7-i „Híradó" volt a Dunamenti Központi Munkástanács „2. számú" s egyben utolsó tájékoztatója. 22 2 A tájékoztató Esztergomra vonatkozó pontjaira hívjuk fel az olvasó figyelmét: - Az Esztergomi Városi Munkástanács, amely Esztergom 16 üzemi és vállalati Munkástanácsának képviselője, a Városháza 8. sz. szobájába tette át székhelyét. Esztergom irányítása ténylegesen még az ő kezükben van. - Ezt bizonyítja, hogy Schiller István, a megyei tanács vb-elnöke egy kormányküldött kíséretében az Esztergomi Városi Munkástanáccsal folytatott tárgyalást a Városi Tanács még november 2-án szabadságolt, „nem kívánatos" tisztviselői visszahelyezése ügyében, eredmény nélkül. - December 7-én - a pesti nőtüntetés példájára - az esztergomi nők néma tüntetésre gyűltek össze. Több százan vagy ezren méltósággal vonultak végig a városon a Hősök emlékművéhez, hogy ott elhelyezzék virágaikat. Ez volt a forradalom utolsó esztergomi, utcai demonstrációja. 22 3 * December 8-án Szalay Ferenc és Nemesi Béla, a Dunamenti Központi Munkástanács elnökségi tajgai együtt utaztak Esztergomból a Nagybudapesti Központi Munkástanács ülésére, a MEMOSZ székházába. A küldöttek felháborodva tiltakoztak munkástanács-vezetők kormány általi letartóztatása ellen, amik itt is, ott is bekövetkeztek. Ülés közben kapták a hírt, hogy a hatalom Salgótarjánban a tömegbe lövetett, sokak halálát okozva. - Az ülésen határozatot hoztak a december 11-12-i, kormányt figyelmeztető országos sztrájkról. 22 4 A Dunamenti Központi Munkástanács is csatlakozott a sztrájkhoz. December 11-12-én Komárom megye egész területén általános tiltakozó sztrájkot tartottak a Kádár-kormány ellen. A nép egyértelműen a Munkástanácsok mögött állt. 22 5 A hatalom teljes megszerzése érdekében mindenre elszánt Kádárkormány válaszul csalárd és erőszakos módon munkástanács-vezetők százait tartóztatta le; szükségállapotot hirdetett; feloszlatta az összes területi (megyei, járási, városi, kerületi) munkástanácsot; bevezette a jogi eljárás nélküli, azonnali letartóztatást, internálást; rögtönítélő bíróságokat állított fel. 22 6 Bárkit egy nap alatt letartóztathattak, halálra ítélhettek, kivégezhettek. Ebben a helyzetben december 13-án a Dunamenti Központi Munkástanács is, az Esztergomi Városi Munkástanács is megszűnt létezni. 22 7 A szovjet megszállás és a Kádár-kormány elleni forradalmi lángocskák visszaszorultak az üzemek, munkahelyek Munkástanácsaiba. Ott lobogtak még egy ideig szerényen, míg a hatalom azokat is el nem tiporta. 146
