Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM MÁSODIK SZAKASZA
„A Dorogi szénmedence és Esztergom város összmunkássága" ezen körülményesen kezdődő, mondatszakaszokat ismételgetve nyomatékos fogalmazása tanulságos és intő jelként szolgálhatott a Parlamentben még meg sem melegedett Kádár-kormány számára. Ami még fontosabb, hogy ezzel az első közös nyilatkozattal kezdődött el az esztergomi és dorogi környék üzemi Munkástanácsainak az együttműködése, összefogása forradalmi eredményeink és céljaink megvédéséért. Tudatában voltak, hogy helyi összefogásuk, kinyilvánított követeléseik, a „Magyar Kormányhoz" intézett felterjesztésük teljesülése csak úgy lehet eredményes, ha kapcsolatba lépnek a budapesti Munkástanácsok hasonló mozgalmával. Miként „felterjesztésükben" megfogalmazták, ragaszkodtak a „teljes jogkörű" Nemzeti Bizottságok, Nemzeti Tanácsok - város és községirányító közigazgatási, hatalmi szervként - megmaradásához, működéséhez, amivel segíthették helyi akaratuk érvényesítését. * Esztergom üzemi, munkahelyi munkástanácsai különösen fontosnak tekintették a városi, forradalmi Nemzeti Tanács november 4-e utáni „teljes jogú" működését, mivel ez a várost irányító közigazgatási, hatalmi szerv zömében a város munkástanácsainak küldötteiből tevődött össze, s így a munkástanácsok érdekeit, összefogott akaratát szolgálhatta. Esztergomban tehát nem volt szükséges „városi központi munkástanácsot" létrehozni, mivel Esztergom Város Nemzeti Tanácsa lényegében a város „központi munkástanácsává" vált. Az esztergomi munkástanácsok küldöttei a városi Nemzeti Tanács írásos megbízásával utaztak Budapestre a Munkástanácsokhoz, s hazatérve a Nemzeti Tanácsban, vagy azon keresztül tájékoztatták a helyi Munkástanácsokat, a várost útjuk eredményeiről. 20 9 November 14-én két gépkocsival indultak Budapestre a városi Nemzeti Tanács, illetve az esztergomi Munkástanácsok küldöttei. Egyik autóban Bády István, Felczán Andor, Gábor Károly, Tóth Ferenc az írószövetség tanácskozására mentek. A másik autóban Horváth Csaba, Kósik Kornél, Tiszavölgyi Zoltán az Egyesült Izzóba, a Nagybudapest Központi Munkástanács alakuló gyűlésére. Ez utóbbi gyűlésen Varga Domokos felolvasta Bibó István Tervezetét „a magyar kérdés kompromisszumos megoldására". Ezt a tervezetet a Nagybudapesti Központi Munkástanács elfogadta, s később a kormánnyal ennek szellemében tárgyalt. 21 0 Horváth Csabára nagy hatással volt a „Bibó-expozé", s hazatérte után ismertette azt a gyári munkástanács ülésén, az üzem dolgozóinak gyűlésén, sőt a városi Nemzeti Tanácson keresztül a lakossággal is ismertetni kívánták. 21 1 Az Esztergomi Szerszámgépgyár Munkástanácsának erről az 1956. novem133
