Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája
Tartalom - A FORRADALOM MÁSODIK SZAKASZA
dor helyőrségparancsnoktól a város katonai védelmének megszervezését kérjék. A Dorogi Nemzeti Tanács küldöttei szintén megjelentek ez ügyben. Felczán alezredes és tiszttársai rövid tanácskozás után a nem rég érkezett, dorogi származású Szabó János ezredest bízták meg a szovjet hadsereg elleni fegyveres védelem megszervezésével. Az ezredes vállalta a feladatot. 17 9 Ezt követőleg az ezredes „hívatlanul megjelent az elnöki szobában", az esztergomi Városházán - Bády István emlékezete szerint - egy főhadnagy kíséretében 7 óra előtt. Bemutatkozott, s határozott, katonás hangon közölte jövetele célját: - Szabó János vagyok. Moszkvában végeztem a katonai akadémiát, s ismerem jól a szovjet gondolkodást és a szovjet hadsereget. 180 Azért jöttem haza, hogy megszervezzem a fegyveres ellenállást a szovjet támadással szemben. A védelemhez nincs Esztergomban kellő katonai erő, ezért a civilek fegyveres szolgálatára is szükségünk van. Önöknek, mint a város forradalmi vezetőinek segíteniük kell ebben. Bády István erre azt válaszolhatta, hogy ő ez ügyben az itt jelen lévő tíz tanácstaggal nem dönthet, de az összegyűlt Nemzeti Tanács majd megvizsgálja az előállt helyzetet, s intézkedni fognak. Szabó ezredes ezt tudomásul vette, s Dorogra távozott. „Reggel 8 óra tájban teljes egészében együtt volt a Nemzeti Tanács. Akkor már jelen volt Felczán Andor alezredes is, aki az előző nap tájékoztatott bennünket arról, hogy szovjet csapatok özönlenek az ország területére." - írja Bády István 1989-es emlékezésében. 18 1 Ekkor vetődhetett fel az a józan, ésszerű kérdés, hogy - ha az országot elözönlötték, Budapestre bevonultak és harcolnak - Esztergomban és környékén miért nem jelent meg egyetlen orosz katona sem? Ennek utána kell nézni! Nyilván Felczán alezredes, Esztergom katonai parancsnoka volt az a hivatott személy, aki a telefonszámokat tudva, felhívta a budapesti laktanyákat - pontosabban a fővárosba vezényelt esztergomi hadosztály alakulatainak állomáshelyéül kijelölt budapesti laktanyákat - , amelyek ekkor már valóban „orosz kézben" voltak. Felczán Andor ezt közölte a Nemzeti Tanáccsal. A hír lesújtóan hatott, az esztergomiak kérdésére - Hol vannak az oroszok? azonban nem adott választ. Ekkor szállt föl Kiss László, a Nemzeti Tanács tagja, volt repülőtiszt a - már november 2-án elrendelt - készenlétben álló repülőgéppel, hogy földerítse a szovjet csapatok hollétét. Leszállás után jelentette a Nemzeti Tanácsnak, hogy a szovjet csapatok nem hagyták el Budapestet. Esztergom környéke, a Pilis és a Gerecse, valamint az utak mentesek az ellenségtől. 18 2 * Közben Szabó János ezredes Dorogon megkezdte védelmi intézkedéseit. Telefonon utasította a 34. tüzér ezredet, hogy készüljön fel a védelemre 115
