Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

1948-ban Esztergomban is egyesült a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt Magyar Dolgozók Pártja néven. Az új párt, az MDP elnöke Sipeki Gyula, titkára Németh Pál. Ekkor a város polgármestere dr. Bády István, aki a kormánykoalíciót alkotó, Dobi Istvánt követő Független Kisgazdapártot képviselte a város élén, mint a közigazgatásban jártas szakember.

1 A kommunista hatalom azonban nem felejtett, s készült a „rekciós város" elleni bosszúra. Erre kitűnő alkalmat nyújtott „a helyi tanácsok szervezéséről" szóló, 1950-es törvény, amely a magyar közigazgatást szovjet mintára formálta át. A törvényhez készített 144/1950/V.20./ MT számú rendelet az új közigazgatási felosztásban Esztergomot megfosztotta megyei székhely és járási székhely rangjától. Komárom megye székhelyéül Tatabányát jelölték ki, a járási székhely pedig Dorogra helyeződött át. A két bányatelepülés jobban illett a szocialista közigazgatáshoz. (Még az az eltúlzott terv is felvetődött Rákosi környezetében, hogy Esztergom önállóságát is meg kell szüntetni, s „Dózsafalva" néven Doroghoz kell csatolni. Ám erre nem került sor.) A Tatabánya újvárosban épülő Megyei Tanács elkészültéig, az 1951-es átköltözésig Esztergomban működött a megyei tanács , s az Esztergomban lakó megyei, járási tisztviselők bejárhattak dolgozni az új székhelyekre. E célból minden reggel vonatot indítottak Esztergomból Tatabányára, mely vonat munkavégzés után tért vissza Esztergomba. Ez „a tanácsi vonat" hoszszabb időn át közlekedett. Epülethiány miatt Esztergomban hagytak néhány intézményt. (Megyei levéltár, megyei, járási ügyészség, bíróság, börtön stb.) Ez maradt a városnak vigaszul. Az Esztergomi Városi Tanácsba 1950. október 22-én megválasztották a 91 tanácstagot és 46 póttagot. A városi tanács Végrehajtó Bizottságába 11 tanácstag került, a V.B. elnöke pedig Anderla Imre, helyettese Horváth Klára, az MDP kijelölt tagjai lettek. * Esztergom közigazgatási rangfosztása csak részét képezte annak a mélyebb gyökerű hadjáratnak, amit a kommunista hatalom folytatott Esztergom, a magyar katolikus egyház központja és a katolicizmus ellen. A két világmegváltó ideológia - a kereszténység és a marxizmus - és végrehajtó szervezeteik - a katolikus egyház és a kommunista párt - világméretű küzdelme 1945-től kezdve különösen élessé vált Magyarországon. A politikai harccá fajult küzdelemnek Esztergom lett a fő csomópontja. Ahogy akkor fogalmazták: a haladást képviselő, a nép felemelkedését szolgáló kommunista párt koalíciós társaival közösen harcot indított a nyugati imperialistáit)