Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje

Tartalom - Újjáalakulás és első fellendülés

22 A kaszinó kulturális életére jellemző, hogy ez évben már 20 magyar és 4 német lap járt a kaszinóba, melyek előfizetési ára 320 frt volt, a könyv­tár gyarapítására évi 100 forintot ha­tároztak el fordítani, belépett a kaszinó 100 forintos alapítvánnyal a Kisfaludy Társaság tagjai közé és úgylátszik ez az év volt az első, amelyben a tagok női hozzátartozóira ismét gondoltak s a farsangban három táncestélyt 1" is ren­deztek, melyen mint az egykori tudó­sító megjegyzi, a mulatság résztvevői mind fényes magyar öltözékben jelen­tek meg. Ápolja a kaszinó nagyjaink megbecsülését is és a ma is meglévő Deák Ferenc festmény árát a választ­mányi tagok magán az 1863. január ll.-iki közgyűlésen adták össze, ame­lyen a kép beszerzésének a gondolata felmerült. Ugyanakkor határozták el­beszerezni Széchenyi képét is. Eszter­gomra nézve azonban sokkal nagyobb jelentőségű kérdés volt a kisdedóvő létesítésének a gondolata, amely éppen a kaszinó falai közül indult ki. A ka­szinó kebelében hányták-vetették meg a kérdés minden oldalát, a megalakí­1 0 A mulatságokat reuniónak nevezték. Esztergami Újság 1863. febr. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents