Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

45 főegyház felszentelési ünnepélye. I IV. Pesti Napló. 7-ik évi folyam. 389—391. szám. 1856 szeptember 1-3. V. ö. még Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város. Történeti és jelenkori ismertetés. 42—44. 1. 93 Majer István: Az esztergomi vártemplom épülő homlok-tornácza. István bácsi Naptára 1864 szökő évre IX-dik évi folyam. 99. 1. 9* Köhalmi-Klimstein József: Simor János bibornok, érsek Magyarország herczeg-primásának élete és működése. (A magyar Sión őrei. Életrajzi vázlatok. I. k.) 31—32. és 70. 1. 95 M

eisermann Ignátz: Bakacs-kápolnai emlékkönyv melyben az esztergomi országos főszékesegyházban létező s Gyümölcsojtó Boldogasszonyról nevezett Bakács-féle kápolna történelme foglaltatik dióhéjban ; ... 38. 1.; Petrik Albert: Bakócz Tamás kápolnája. Építő Ipar. Harmincötödik évfolyam (53. sz.) 1911 december 31. 553—554. 1. 9

6 M

eisermann id. m. 37. 1. ; Dvihally id. m. 57. 1. 97 Kőhalmi-Klimstein id. m. 53. 1. 9

8 Az esztergomi székesegyház csarnoka. Uj magyar Sión. Hetedik évi folyam. X. füz. 1876. 791—792. 1. ; Meisermann id. m. 32—33. 1. ; Emlékkönyv . . . Simor János a római Szentegyház bibornoka Magyarország herczeg prímása esztergomi érsek úr aranymiséjének ünnepére MDCCCLXXXV1. 102. 1.; Kőhalmi-Klimstein id. m. 71. 1. Lásd a Hunyadi-ésSzéchy-szobor föliratát. 99 Pázmány Péter szobra. Uj magyar Sión. Tizennegyedik évi folyam. Januári (157.) füzet. 1883. 14—16. 1.; Simor-Emlékkönyv 202—207. 1. 10

0 Kőhalmi-Klimstein id. m. 64. és 75—76. 1. ; Dr. Walter Gyula: Simor János bibornok herczegprimás emlékezete. 62. és 74. 1. 10

1 Dr. Kőrösy László: Esztergom. 121—122. 1. ; Dvihally id. m. 60. 1. 10

2 V. ö. Hekler Antal: Canova-szobrok Magyarországon. Napkelet. 1. évfolyam IV. szám 1923. év április. 384.1.; KommerMagda: Károly Ambrus főherceg, esztergomi érsek síremléke. [Kézirat.] 1

03 V. ö. Meiler Simon: Ferenczy István élete és müvei. 192. 1. 10

4 Ilyenek pl. GIMIGNANI : Agostino Favoriti síremléke, 1682. Roma, S. Maria Maggiore ; PIGALLE : Szász Móric marsall síremléke, 1753. Strassburg, S. Thomas; stb. V. ö. Quinto Tosatti: L' evoluzione del monumento sepolcrale nell' etä barocca. (II monumento a piramide.) Bollettino d' Arte . . . Anno VII. Fase. I—II. 1913. 10

5 1798—1805. Wien, Augustiner-Kirche. 106 Megjegyzendő, hogy e márványreliefek nem Ferenczy, hanem GEORG HERZOG müvei 1830-ból. Szintúgy tőle való az oltárasztal is. V. ö. Az esztergomi főszékesegyház leltára 1850 január 12-én (4

l_£ Abtheilung. Zum Basilica Bau gehörige Modelle- Alterthümer- und sonstige Kunst-Gegenstände. 449.). AI. er. (Két másodp. Eszt. székesfőkáptalani m. ltár. XIV.) Eszt. prímási v. ltár. VI. 10

7 Esztergomi prímási keresztény múzeum. V. terem. 10

8 A Szent István-kép Grigoletti halálakor még nem készült el egészen, s a festmény jelzete szerint azt 1874-ben L. MAYER fejezte be Esztergomban. 1

09 V. ö. Dr. Ing. Paul Klopfer: Von Palladio bis Schinkel. Eine Charakteristik der Baukunst des Klassizismus. (Geschichte der neueren Baukunst. IX. k.) 44—45., 59. és 62. 1. 11

0 Lásd pl. Debrecen, Eger, Esztergom, stb. V. ö. Gerevich Tibor: A magyar művészet jelentősége. Különlenyomat a Magyar Szemle 1927. novemberi számából. 13. 1. 11

1 Pl. ablakok, hevederek, dongaboltozat, keretezések, stb. — Mellesleg megemlíthetjük, hogy a dongaboltozat is a klasszicizmust jellemző műformák egyike. V. ö. Klopfer id. m. 56.1. 2. jegyzet. 11

2 Ezek közé számíthatjuk az esztergomi Mária Terézia-féle templomot is. 11

3 V. ö. Gerevich Tibor: Bevezetés a magyar művészet történetébe. Az 1927—28. tanév I. felében Budapesten tartott egyetemi előadás.