Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház
15 boltívek és folyosók építését. Továbbá a keleti hajóval ellentétben, a szentély még nélkülözte a boltozást. 6 8 A prímás halála utáni több mint hétesztendős (1831—1838) széküresedés alatt az építkezések fölötti rendelkezési jogot a m. kir. orsz. építészeti főhivatal, 69 illetőleg a m. kir. udv. kamara útján, a bécsi cs. és kir. udv. építészeti főhivatal 7" gyakorolja. Tevékenysége egyes-egyedül az architektúrára terjed ki s egyéb szobrászi vagy festői - munkák csak annyiban érdeklik, amennyiben a túlkorai és kétséges szerződésektől eláll, avagy fölbontja azokat. 7 1 A számadások és az igazgatás terén rendet teremtve, hosszas vizsgálatok után, megtartja Packhot vezető építésznek. így végre megindul a munka, de mivel csak a legszükségesebb teendőkre szorítkoznak, lényeges eredményeket nem érnek el. Packh 1832-ben Kühnel elgondolásához híven — nagyszámú tervrajzot készít, 7 2 s 1834-ben a m. kir. udv. kamarához intézett beadványában azoknak a munkáknak a megindítását, illetőleg befejezését javasolja, amelyek már közvetlenül Rudnay halála után időszerűekké váltak. 7 3 Amikor a király 1838 december 15-én Kopácsy József (1775 -1847) veszprémi püspököt nevezte ki érsekké, megváltozott a helyzet. Az új prímás szelíd lelkű főpásztor s nem olyan erélyes kezű, szenvedélyes építtető, mint amilyen Rudnay volt. Számára a főszékesegyház építése inkább csak örökölt kötelezettséget, mintsem cselekvő buzgalmat jelentett. Érseksége első évében, miután Packhot meggyilkolták, 7 4 gyökeres változás áll be az építés történetében. Művészeti ügyekben a prímás teljesen a nagyműveltségű és széleskörű külföldi összeköttetésekkel rendelkező Pyrker János László egri érsek — volt velencei pátriárka — hatása alá kerül. Kopácsy 1840 április 23-án HILD JózsEF-re (1789—1867) bízza az építés folytatását. 7 5 1841 március 25-én MARCO CASAGRANDE (1804—1880) olasz szobrásszal köt szerződést a nyugati homlokzat szobordíszének, 7 6 majd 1844 június 15-én pedig a négy evangélista szobrának elkészítéséről. 7 7 Casagrande egy-kettő kivételével kifaragta a szobrokat, melyek közül a Vallás, Szent Péter és Szent Pál apostol, valamint Szent István és Szent László király kőszobrát a nyugati homlokzat attikáján föl is állította. Mivel azonban a súlyos szobrok megrongálták a falat és így a járókelők életét is veszélyeztették, Vaszary Kolos prímás eltávolíttatta azokat és helyükbe 1901-ben Kiss György által három könnyebb fémszobrot készíttetett. 7 8 MICHELANGELO GRIGOLETTI (1802—1870) velencei festőt 1846 január i-én a főoltárkép 7 9 és ugyanaz év november i-én a müncheni LUDWIG MoRALT-ot (1815—?) a szentély mennyezetképének 8 0 festésével bízza meg. A prímás
