Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

14 még hosszú ideig csak puszta ábránd maradhatott volna. Rudnay — a Ferenczy által időközben fölfedezett — hazai márványból faragandó Szent István első vértanú szobra elkészítésére ad megbízást a szobrásznak,

5

4 aki 1831 május vagy június havában elkészülvén, a szobrot föl is állítja a főszékesegyház északi oldalkápolnájában.

5

5 Még Ferenczy foglalkoztatása előtt, valószínűleg 1823-ban

5

6 szerződteti a prímás ANDREAS SCHROTH (körülbelül 1792—1865) bécsi képfaragót, akivel a sírbolt lépcsőföljáratának két oldalára készíttet egy-egy életnagyságon fölüli, allegorikus alakot. GIUSEPPE PISANI (1757—1839) olasz szobrász 1824-ben

5

7 Modenában faragja ki a fiatalon elhunyt Károly Ambrus síremlékét, melyet a megboldogult prímás testvérei: Estei Ferdinánd, Miksa és Ferenc osztrák főhercegek rendeltek meg nála.

5

8 A síremlék Rudnay érseksége idején, Pisani személyes fölügyeletével, 1826 augusztusának végén állíttatott föl ideiglenesen a sírboltban ;

5

9 majd 1831-ben a Szent István-kápolna befejezése után, abban nyert végleges elhelyezést.

6

0 JOHANN MICHAEL HESS (1768—1833 után), egri születésű bécsi festővel, aki már 1821 nyarán fölajánlja szolgálatait,

6

1 a főoltárkép megfestésére vonatkozó szerződést csak 1824 október i-én köti meg a prímás.

6

2 A Szent István király megkeresztelését ábrázoló főoltárkép 1827-ben elkészül

6

3 s azt a következő év kora őszén szállítják Esztergomba.

6

4 Hess olajfestménye, egyrészt a szentély nyugati falának — a tervbevett méretektől eltérő —- építészeti kiképzése,

6

5 másrészt az építtető prímások megváltozott ízlése miatt, sohasem került a főoltár fölé. Később az északi kereszthajó oltárképéül szánták, majd pedig ideiglenesen a Szent István vértanú kápolnájában helyezték el.

6

6 Azután hosszú ideig elraktározva hevert, mígnem az 1919-ben megcsonkított kép helyrehozatván — ma a székesfőkáptalani tanácsterem déli falán függ. Amikor Rudnay 1831 szeptember 13-án, a nélkül, hogy élete nagy művét befejezhette volna, hirtelen meghalt, az építkezések jóidőre megakadtak és csak sok huzavona után indultak meg ismét, de már korántsem abban a gyors ütemben, mint a kezdeményező prímás idején. Rudnay halálakor, — mint az Packhnak, a főszékesegyház akkori állapotáról készített, két távlati képéből kitűnik,

6

7 — már állottak a majdnem véglegesen kiképzett oldalfalak a templom kötőpárkányának magasságáig, úgyszintén állott a kupolát tartó négy pillér és az azokra támaszkodó négy boltív nagy része. A nyugati és keleti homlokzat is kész, kivévén az utóbbi oszlopcsarnokát. Még nem kezdték meg azonban sem az oldaltornyok, sem ezeket az épülettesttel összekötő