Dobay Pál: Régi erdei mesterségek a Pilisben

kű halfogyasztásra szorították. Ez a körülmény magyarázza, hogy csaknem minden középkor végi pilisi kolostor közvetlen közelében megtalálható a halastó. A kolostor vízellátását is biztosító forrás vizét alkalmas mélyedésben völgyzáró gáttal duzzasztották tóvá, a közel állandó vízszintet zsilippel — esetleg zsiliprendszerrel — biztosították. Kitűnő példa erre a kesztölc-klastrompusztai — jelenleg is működő — halastó, vagy az Esztergom-vidéki Búbánat-völgyi Kerek-tó. Az Esztergom melletti Barátkúton, a pilisszentléleki pálos romok alatt vagy a pilisszentkereszti klastromban ma is megcsodálhatjuk a tógazdaságot létrehozó és fenntartó - tehát a szintezés gyakorlatában is járatos — egykori barátok kezemunkáját. E hajdani halastavak „üzemeltetéséről" sajnos nemigen tájékoztatnak a — gazdálkodási vonatkozásokban egyébként is szűkszavú - fennmaradt kolostori írások. Mindenesetre bizonyosra vehetjük, legalább a különféle keszegek rendszeres és tömeges tenyésztését. A pilisszentléleki üveggyártás a legkésőbben meginduló, de ipartörténeti szempontból kétségtelenül a legérdekesebb pilisi tevékenység, mely a falu melletti legelőn romjaiban ma is látható pálos kolostorral függ össze. A kolostor írásos emlékei közül egy sem maradt fenn. Ezek együtt pusztulhattak el a kolostorral, valószínűleg már 1526-ban, amikor a mohácsi csata után pz ország szívébe nyomuló török sereg az akkor .ismeretes 170 pálos kolostor közül 11 -et megsemmisített. A pilisszentléleki rendház saját írásos emlékeinek hiányát némileg pótolják a pálos rend történetének krónikái. E források szerint IV. Béla király gyakran vadászott a Pilisben, és közben szívesen megpihent a pálosok közeli, legelső zárdájában (ma Kesztölc-Klastrompuszta e hely neve). Az 1260-as években e kolostor lakója volt a szentéletű Benedek testvér. A király többször beszélgetett vele, és az ő szavain felbuzdulva elhatározta, hogy a mai pilisszentléleki rommal azonos vadászkastélyát a pálosoknak adja újabb kolostor alapítása céljából A rendi krónikák egyike 1265-re teszi ezt az eseményt. A kolostoralapítás azonban csak jóval később következett be, amikor IV. (Kun) László király 1287-ben végrehajtotta nagyapja rendelkezését, és átadta Benedek-völgyet - a mai Pilisszentlélek területét - a pálosoknak. Károly Róbert és Nagy Lajos további adományokkal növelte az új kolostorhoz tartozó területet (1323 és 1378).