Dévényi Iván: Esztergom és környéke irodalma, zenéje és alkotóművészete

Rákóczi-szabadságharc k^rát eleveníti fel az "Esztergom ''J megvételéről" szóló Vers. Erről sokáig azt hitték*,hogy hiteles kuruckori alkotás, később azonban irodalmi kutatók • kiderítették, hogy TJtu'ly Kálmán XIX. századbeli iró munkája-. Művészi értéke azonban mindenképpen jelentőt*^ J." • k MIIIí században töob jeles paptanár működött Esztergomban* igy R á í n i s J ó z s e f /1741-181P/ nyelvtudás és Vergilius-forditó, 'azután R é v a i M i k 1 ~ó s /1750-180?/ piarista, aki jobbágyszülők gyermeke volt, a magyar nyelvtudó- :•• ,i mányt nagy lépessel vitte előre, s aki életét mint 3 pesti . ' / egyetem professzora fejezte be. Esztergomban élt hosszú időn keresztül K a t o n a. István törtéhetiró /1732-1811/, akinek" uvodai utcai egykori házát az utókor emléktáblával örökítette meg. Kulcsár István, aki a XVIII. és XIX. század fordulóján a magyar hírlapirodalom és színházi kultura egyik serkentője volt, néhány évig ugyancsak esztergomi tanár volt. ü XIX. század 30-as éveiben az öreg Kazinczy Fe-, 'T -e n c is megfordult Esztergomban* hegy felkeresse tudós barátját, kumy Károly György tanárt, akivel levelezést is folytatott. üz 1830-as években telepedett meg Esztergomban b e - ' "s z e J á n o s ügyvéd, népszónok és iró /1811-1892/, aki ^több elbeszélésti-. történelmi visszaemlékezést és politikai cikket irt.' "Szózat a haladás barátaihoz" c.' iráBa 1841-ban . jelent meg Esztergomban* ez a röpirat, a reformkori eszmék lelkes hivénej mutatja. Mindvégig Kussuth hive voltj s a szabadságharcban mint nemzetőr-őrnagy vett részt, besze János . , érdeme* hogy" á'Habsburg-birodalom legerősebb vára, Komárom vérontás és puskalövén nélkül került a magyar honvédek kezére. Említést "érdemel ".az életunt betyár" c, alkotása, ebből merítette Csepreghy Ferenc "a sárga csikó'* o.- népszínművének témáját. " . • ^ ffü-cS, években - Jókai Mór társaságában -Petőfi is ^V megfordult Esztergumbun, mint násznagy, a környékben utazva,