Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726

A DUNA FÖLFEDEZÉSE 25. kép - Komárom, Szöny, Tata környékén, valamint Ó-Budán fellelt római emlékek 26. kép - Dunaharaszti, Dunapentele és Dunafóldvár környéki római őrtornyok és földvárak romjai III. KÖTET - ÁSVÁNYOK A Dunának a bal parti mellékfolyói által szállított, fémekben és egyéb ásványi anyagokban gazdag hordaléka felkeltette Marsigli érdeklődését a híres Felvidéki bányák iránt. Szerencséje kivételes lehetőséget adott számára, hogy bepillantást nyerjen a földalatti világok rejtelmeibe, ami az általa ismert, a kőzeteket kutató tudósoknak nem adatott meg. A császár ajánlásával és a bányák felügyeletét végző kamaragróf baráti támogatását élvezve ugyanis leszállhatott a bányák mélyébe, és számos ritka kőzet és érc birtokába juthatott. Ezen felül a bányafelügyelők között értékes, könyve számára hasznos emberi kapcsolatokra is szert tett - ezekről már szóltunk. Az itt gyűjtött ásványok néhány darabját még ma is lehet látni Bolognában a Museo Archeologico-ban. 288 Müller r

aj

z

olta; mérete: 45,5 x 67 cm. 28

9 DPM Tom. III. p. 22. 45,5 x 70,5 cm. A téma feldolgozásának módszerét egy, az anatómiából vett példával illusztrálja: ha az embert akarjuk bemutatni - mondja -, előbb általában külleméről, érzelmeiről stb. szólunk, és csak azután a rejtettebb szerveiről, ugyanúgy az ásványokról előbb általános képet kell adni, és csak ezután lehet áttérni a kőzetek anatómiájának bemutatására. A Duna medrében előforduló homok és kő A téma érdemi tárgyalását az apró szemcséjű homok mikroszkóp alatti vizsgálatával indítja. A mintát részben a Duna partjáról vette Bécs közelében és Pestnél, részben pedig a Tisza partjáról Szeged fölött. Hasonlóképpen foglalkozik a Maros, a Lajta és a Rába homokjával. Ezután a féldrágaköveket, a kevésbé értékes köveket és a nem nemes köveket veszi sorra. Több mint 150 rajzon mutatja be a leírt kőzeteket. 68