Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA 34. táblakép A vízrajzi térkép, mely a Magyar Királyság területén a Dunába ömlő szinte valamennyi nevezetesebb folyónak és pataknak, valamint tónak és mocsárnak átnézeti képét adja. Megjegyzendő: Először; hogy a Dunát, Tiszát, Szávát, Marost átszelő kis vonalak jelzik azokat a helyeket, melyeken a folyók szélességét és mélységét megvizsgáltuk. Másodszor; hogy az egyik hegyvonulat csúcsából a másik csúcsáig húzott vonalak négy szelvényt jelölnek ki, melyeken megmutatjuk, hogy a Dunának és jelesebb folyónak medre a vízszinteshez viszonyítva mennyire lejt, ezeket betűjelekkel egyértelműsítettük. A VÍZRAJZI TÉRKÉP Pannónia területén található egyéb folyókkal egyetemben Duna-szakaszunk valamennyi folyóját feltünteti a vízrajzi térkép, hogy általa képet kaphassunk Magyarország vizekben gazdag és termékeny földjéről, valamint a Duna medrét, amelyről azokat a szelvényrajzokat vettük, ahol a meder viszonylagos mélységeit, valamint a Dunát kísérő területek szintkülönbségeit mutató vonalakat külön is megrajzoltuk. Ezen a térképen elsősorban tehát azt tüntettük fel, hogy a Kárpátok és a Balkán hegység hegyvonulatai között, bizonyos szempontból akár holmi mély völgyben, vagy teknőben, milyen mélységben folyik Dunánk, aztán pedig azt, hogy mi módon kell a különböző lejtésű többi folyó egymáshoz viszonyított szintmagasságát elképzelni. A vízrajzi térképen ezt a medencét létrehozó hegyek csúcsaiból húzott néhány egyenes segítségével magát a medencét is érzékeltetjük. 35. táblakép A vízrajzi térképhez tartozó, az egész terület keresztmetszetét nyújtó keresztszelvényrajzok. A széleiken lévő megfelelő betűjelzésekkel megmutatjuk, hogy a Dunának és néhány jelesebb folyónak a medre a vízszintes vonalakhoz viszonyítva mennyire lejt. 400