Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA ELŐSZÓ AZ ELSŐ KÖTET MÁSODIK KÉSZÉHEZ A kulturálatlan népek, melyek az országot megrázó háborús események idején ezen partok mentén laktak, megakadályozták, hogy az asztronómia nagyszerű tudománya gyakori észlelései által az eget megfigyeljük, és az így szerzett adatokat, melyek a földi felméréseknek is mértéket adnak, felhasználhassuk. Az idő tájt, amikor a Dunát kutattam, mindezt tudomásul véve és szem előtt tartva, Belgrád feladása után, 1690-ben

2' elhatároztam, több észlelést végzek, hogy azok ne csak a Duna vízrajzi térképének, hanem annak környékén lévő területek térképének a felvázolásához és megszerkesztéséhez is segítséget nyújtsanak. Töprengtem hát és kigondoltam, mi módon lehetne ezt könnyűszerrel megvalósítani. Beszereztem

3" ezért egy sárgarézből készült 2 1/2 láb sugarú, szögbeosztással ellátott asztromómiai kvadránst, rajta ugyancsak sárgarézből egy körbe forgatható azimutális gyűrűvel fölszerelve, és ennek használatára kioktatva Johann Christoph Müller nevű fiatalembert a jelesebb helyekre kiküldtem. Ezen helyek mindegyikén öt vagy hat napig maradva az állócsillagok delelési magasságaiból - a Nap magasságait nem lehetett ugyanis olyan gyakran mérni azok pólusmagasságait Hevelius által előre megadott égi szélességi adatok alapján a csatolt asztonómiai megfigyelések szerint sikerült megkapni. Ezekhez kapcsolódnak a helyek távolságainak meghatározására végzett észlelési kísérletek is, vagy egyébként is nagyon hasznos észlelések, mint amilyen az állványra szerelt teleszkóppal a Jupiter holdjainak, vagy a Hold fázisainak - persze csak a csökkenés és fogyás idején való - észlelése, és végül az egész sort kiegészíti és pontosítja a négy különböző mágnestű elhajlásainak a táblázata arról, hogy azok az egyes helyeken mekkora eltérést mutattak. Mindezeket a megfigyeléseket tehát katonaként gyűjtöttem; midőn azonban a zűrzavaros körülményeket követően lehetőségem nyílott több csillagvizsgálónak, kiváltképp pedig hazámba való visszatérésem után az én otthoni obszervatóriumomnak a megtekintésére, és másoknak a csillagok vizsgálatánál alkalmazott módszerét megismertem, s a magaméval összevetettem, meglehetősen sokáig fontolgattam, hogy ezeket az észleléseket, melyeket a táborok zajában és háborús zűrzavarban végeztem, nyilvánosságra szabad-e hoznom. A tudásáról mindenütt ismert Cassini azonban, aki engem mindig fiaként szeretett, mindvégig ellenezte, hogy észleléseimet elsüllyesszem és megsemmisítsem, és szorgalmazta, hogy még ha a Dunával foglalkozó művem nem is jelenik meg, ezeket külön is kiadjam, egyrészt azért, mert miként mondtam, Magyarországon köztudottan még sohasem végeztek ilyen megfigyeléseket, másrészt pedig, mivel bár a katonáskodás mindentől megfosztott, amit a tökéletes észlelések föltételeznek, azoktól, akik minden zavaró körülménytől mentek és ülő életmódot folytatnak, ennek a munkának az elvégzése nem remélhető.

3

1 1

9 1690-ben került kapcsolatba a Royal Society-vel. Marsigli a műszert 1696-ban készíttette Nürnbergben. G. C. Eimmart tervezte, és J. C. Müller vitte Bécsbe. " Az észlelések zömét Müllerrel végeztette, amiró'l annak észlelési naplója tanúskodik. BUB Mss di Marsigli, Vol. 100. Pars I. pp. 1-47. 381