Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON

A DUNA FÖLFEDEZÉSE ae Zrinianae; quam vero postmodum, cum arce Zerin, permutavit, azaz: A híres Zrínyi család származási helye, melyet később aztán ÚjZrínyi várára cserélt. A bolognai kéziratos hagyatékból kiderül, hogy Marsigli a híres törökverő Zrínyi-család genealógiájával és történetével foglalkozott.

115 d.) A térkép rajzolója nem Marsigli, hanem Müller. A Müller-i stílusjegyekre támaszkodó feltételezésünket a vízrajzi jellegzetességek és a csillagászati helymeghatározások alapján megrajzolt Müller-i fokhálózat erősítik meg. Ha ugyanis összevetjük a Müller által rajzolt Magyar Királyság országait tárgyaló kötet Horvátország-térképével

11

6, melynek Mülleri szerzőségét dokumentumokkal már korábban egyértelműen bizonyítottam

11

7, és az 1709-ben megjelent Magyarország-térképpel, valamint a Bécsben és Bolognában egyaránt megtalálható, egyik határtérképpel

11

8, egyértelművé válik, hogy a térkép rajzolója Müller volt.

11

9 E tekintetben az utoljára említett határtérkép felirata adja kezünkbe a bizonyítás alapjául szolgáló legfontosabb érveket. Először is — hangsúlyozza Müller — a térkép szélére írt fokokat a határkijelölő bizottsági munkák alatt néhány csillagászati megfigyelés segítségével saját magunk határoztuk meg; másodszor, a nagyobb folyók folyását, miként az Unáét Novitól torkolatáig, a Száváét Zágrábtól Mitrovicáig (Mitrovitz), a Tiszáét torkolatától Szegedig, a Marosét Déváig természetes kanyarulataikkal, iránytű segítségével kapott adatok alapján ábrázoljuk. A négy térképen a folyók rajzolata és fokbeosztásuk tökéletesen megegyezik. Megalapozottnak tekinthetjük tehát, hogy Horvátország eme szép, műszeres felmérésekre és csillagászati helymeghatározásra támaszkodó, fokhálózattal ellátott első térképét Müller rajzolta, 1701-1702 között,

12

0 Marsigli megrendelésére. Marsigli és Müller határtérképező tevékenységét figyelemmel kísérve egy izgalmas kartográfiai folyamatnak és fejlődésnek lehetünk szemtanúi: előttünk bontakozik ki, hogyan válnak a részfelvételek egész régiók és országrészek térképi ábrázolásának alapjává. A határkijelölés során végzett térképészeti munka a Duna-monográfia szempontjából is nagy jelentőségű volt. Az évekig tartó felmérések során érett és forrott a Danubius térképeit is rajzoló Müller gyakorlott térképrajzolóvá. Az ő és Marsigli gondos terepfelmérései által

12

1 olyan Duna- és országtérképeket tudott alkotni, amelyek hitelességük által jelentőségükben túlnőttek eredeti funkciójukon, mert egyéb fontos térképeknek vetették meg alapját: Magyarország első kereskedelmi- és postatérképének, a nyugat-európai Magyarország-térképek számára csaknem egy évszázadra mértékül szolgáló Danubius Pannonico-Mysicus Dunaés Magyarország-térképeinek, valamint az 1709-ben nyomtatásban megjelent, a Magyar Királyságot és az Erdélyi Fejedelemséget ábrázoló, pontosságban minden korábbit felülmúló nagy Magyarország-térképnek. Ennek feliratában Müller expressis verbis utal erre. 1 1

5 BUB Mss di Marsigli, Vol. 79. p.191. Ritter, Paulus. Zágráb, 1700. febr. 26. A Zrínyiek geneológiáját még nem tudja küldeni. A szlavóniai bánokról szóló traktátust Marsigli kívánsága szerint mellékeli. 1 1

6 BUB Mss di Marsigli, Vol. 28. Monarchia Hungarica in sua regna, principatus et ducatus divisa 1 1

7 Deák Antal András: Die Nürnberger Hersteller der Ungarn- und Donau-Karten von L. E Marsigli. In: W. Scharfe (Hrsg.): Gerhard Mercator und seine Zeit. 7. Kartographiehistorisches Colloquium Diusburg 1994. Vorträge und Berichte. Duisburg 1996. (= Duisburger Forschungen, Bd. 42), pp. 211-216. 1 1

8 A bécsi változat lelőhelye: Kriegsarchiv, Kartenabteilung B IX c 632.; a bolognaié: BUB Mss di Marsigli, Rotolo 29. A bolognai változat névés időmegjelölés nélküli, a bécsi változatot azonban szignálta is és datálta is (1701) Müller. A bolognai változat mérete: 75 x 156 cm, a bécsié 75 x 50 cm, 75 x 55 cm és 75 x 51 cm-es vászonra kasírozott lapon látható. Tájolásuk fordított. Léptékük: 1 : 450.000. 11

9 Ha a Vol. 28. jelzetű kötet Horvátország-térképével hasonlítjuk össze, feltűnő, hogy Sziszek fölött ugyanazt a ceruzás befejezetlen részletet találjuk: a folyókat, településeket (Ivanits és S. Crucis felett) név nélkül, és a szóban forgó két szávai mellékfolyón hidakat ugyanazon a helyen tüntetve fel. 1 2

0 Mint láttuk, előbb nem rajzolhatta, ha pedig később rajzolta volna, akkor a többször idézett levelekben ez is szóba kerülne. 12

1 Ahol és amikor tehette, a felmérésekben maga Müller is részt vett. A folyók futásának irányát és kanyarulataikat iránytűvel ellenőrizték, és amikor szükségét látták, felállították csillagászati kvadránsukat, és meghatározták földrajzi pozíciójukat. 34