Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON
A DUNA FÖLFEDEZÉSE 1. Az osztrák-török határ térképe 105 A színezett, gazdagon illusztrált térkép a véglegesített, új határvonalat ábrázolja, amit a határkij elölő bizottságok vezetői 1701. március 5-én aláírásukkal hitelesítettek. A szöveges részt szimbolikus alakok fogják közre. A középső alak két puttó társaságában Magyarország címerén ül — qui fines regimus, securitatem prestamus Imperio 10 6 - felirattal. A baloldali puttó kezében Lipót császár mellképe látható, a jobb oldaliéban pedig seeuritas imperii 10 7 felirat. A jelmagyarázat a térkép információgazdagságát mutatja: - A fekete pontok a részben földből, részben sziklából emelt határ-halmokat, - a kettős pontokból rajzolt vonalak pedig az említésre méltóbb hágókat jelölik. - Külön szimbólumok jelzik a fallal körülvett helységeket; az egykor megerősített, de most lerombolt településeket; a palánkvárakat; a városfal nélküli városokat; falvakat, tanyákat és azokat a helységeket, melyeket a békeszerződés értelmében a földdel tettek egyelővé; sőt a sátrak elhelyezkedését fegyelembe véve, berajzolták a határkijelölő bizottságok táborait is. Kartográfiai szempontból különösen fontos a megjegyzés rész, amelyből kiderül, hogy a.) A térkép szélén látható szélességi és hosszúsági fokokat a térkép rajzolója a határkijelölés során saját kezűleg végzett csillagászati észlelések alapján határozta meg. b.) A nagyobb folyók útját — mégpedig az Unáét Novitól Mitrovitzig; a Tiszáét torkolatától Szegedig; a Marosét Déváig - természetes kanyarulataikkal, iránytűvel ellenőrizve adta vissza. A jelentősebb folyókat és állóvizeket zölddel, a kisebb folyókat barna gubacstintával, a mocsarakat barnás zölddel, a hegyeket kékesszürkével ábrázolta. A ceruzás fokhálózat helyenként látható. A távolságot órában adta meg. A készítő neve nincs feltüntetve. A stílusjegyek és a fenti információk alapján azonban feltételezhetően Müller rajzolta. 10 8 2. A Magyar Királyság országai 109 Marsigli ezen kiadatlan műve előszavában a szűkebb értelemben vett Magyarország (Hungaria vera), Bosznia, Szerbia, Horvátország, Hercegovina, Moldva, Oláhország, Erdély, a Temesi bánság és Bulgária történelmének ismertetését ígéri. Mivel a helyismeret, a határvidéken végzett felmérések, a beszerzett térképek, valamint Müller személye ehhez kiváló lehetőséget kínáltak, a nyomdakésznek mondott kéziratos kötet élére a tárgyalt országok mappáit tette. A kilenc, egyöntetűen 52 x 72 cm méretű, finoman színezett térkép Magyarország térképe nem készült el 11 0 -, 10 5 BUB Mss di Marsigli, Rotolo 29. 10 0 Mi, akik a határokat kijelöljük, a Birodalom biztonságát teremtjük meg. 10 2 A Birodalom biztonsága 10 8 Mérete: 70 x 155,5 cm (belső); 75,2 x 163 cm (külső). 10 9 BUB Mss di Marsigli, Vol. 28. Nyomdára előkészített kézirat eredeti címe: „Monarchia Hungarica in sua regna pricipatus et ducatus divisa...". A monarchia kifejezés alatt itt királyságot kell érteni. A lapok belső mérete: 43 x 60 cm. 11 0 Magyarország térképe hiányzik. Müller egyik, Marsiglihoz 1703-ban írt levelében említi ugyan, hogy félig már azzal is elkészült (BUB Mss di Marsigli, Vol. II. B. 63. levél. p. 164. Nürnberg, 1703. május 12.), de valószínűleg csak 1706-ban, a magyar rendek megbízásából rajzolta meg országunk teljes képét, melyet 1709-ben adtak ki, amely aztán a továbbiakban meghatározóan hatott az ország térképi ábrázolására az európai kartográfiában. 32
