Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON
A DUNA FÖLFEDEZÉSE 2. Szalánkemen helyszínrajza 86 A Dunának az erősség-környéki pár kilométeres szakaszát, és bal partján a Tisza betorkollását ábrázolja, valamint ugyanitt a Duna egyik ágából kiszakadó három fokot, melyeken át a hajók Bácskába ki szoktak futni. 8 7 tegyen javaslatot új kereskedelmi kapcsolatok és vonalak kiépítésére. Ő az Allgemeiner Discurs über den Trafßco 8 9 című négy részes tanulmányával igyekezett a megtisztelő feladatnak eleget tenni. Elképzelését - mint minden, a császárnak küldött, nehezebben 12. kép - Magyarország és a világ első tematikus kereskedelmi térképe (1699) 3. A kereskedők számára rajzolt geográfiai térkép 8 8 A legkorábbi, Magyarország külföldre irányuló kereskedelmének fő útvonalait feltüntető térképünk. A békekötést követően új lehetőségek nyíltak meg az osztrák-magyar kereskedelem számára. I. Lipót német-római császár, magyar király (1640-1703) szerette volna kihasználni a győzelem biztosította kedvező politikai és gazdasági helyzetet - ezért utasította a Magyarországot jól ismerő L. F. Marsiglit, áttekinthető geográfiai problémát érintő jelentését — térképpel illusztrálta. Független szellemét mutatja, hogy nem a birodalom központjait, Bécset és Budát, hanem egy délmagyarországi Duna menti városkát, Baját tette meg javaslatában a kereskedés központjává. Baja a török felszabadító háborúk alatt a hadsereg utánpótlásának fontos raktározó helye volt, Marsiglinál pedig nemcsak a Törökországba, Lengyelországba és a Földközitenger kapuját jelentő adriai kikötőkbe vivő 8 6 Bécs, ÖStA KA HKR Akten. Leltározatlan. Mérete: 30x41,5 cm. Címe: Copia Mappae, quae, Una cum priori et sequente per Lieut. Kayser, Aulae est transmissa. Datum Dresnik, d.U. Sept. 1699. Lit. B ad Annex. E. in Relat. X. (Annak a térképnek a másolata, melyet az előbbivel és a következővel együtt Kayser századossal a császári udvarnak megküldtünk. Dresnik, 1699. szeptember 11. A X. jelentés „E" csatolt iratának „B" betűjeléhez.); Deák Antal András; Die Nürnberger Hersteller der Donau- und Ungarn-Karten von L. F. Marsigli (Duisburger Forschungen Band 42. 1966., L. F. Marsigli Duna- és Magyarország-térképeinek nürnbergi készítői (Cartographica Hungarica, 5. 1966. december) 8 7 A térképen canalesnak, csatornáknak nevezi ezeket a fokokat, a Danubius I. könyvének III. fejezetében A Duna mocsarairól szólva maga Marsigli fejti ki, hogy ezeken a medreken ő természet alkotta fokokat ért (42. táblakép). 8 8 Kéziratos, színezett, 50 x 74 cm; 1699. (időmegjelölés nélkül). Lelőhelye: Bécs; ÖStA KA HKR Akten 1701 BLG Juli/42. Relation 10. melléklete; avagy MVM (Magyar Vízügyi Múzeum) 1257. (másolat). 8 9 Általános értekezés a kereskedelemről. Bécs; ÖStA KA HKR Akten 1701 BLG Juli/42. Relation 10. 29
