Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON

A DUNA FÖLFEDEZÉSE megduzzasztott mocsarakon átvergődni nem tudtak. Északnak, Szolnok felé kerültek, hogy az ottani Tisza-hídon keljenek át a Tiszántúlra. Marsigli naplójában megjegyzi, hogy itt már a vidék lakott és megművelt. Szavai arra engednek következtetni, hogy előtte, amerre jártak, elhagyatott, lakatlan volt. A sikeres hadjárat során visszafoglalták Erdélyt. Lotharingiai Károly Capta Transylvania

3

9 feliratú emlékérmet veretett. A hadjárat befejeztével Bécs felé vették útjukat. Közben ostromgyűrűbe fogták az egri várat, amelynek átadásáról Marsigli bevonásával született megegyezés. A tárgyaló Rostán pasa őt követelte túsznak a szabad elvonuláshoz. Kívánsága teljesült. Ugyanez megismétlődött egy évvel később Vidin átadásánál (1688), ami arra vall, hogy Marsigli személye a törökök számára garancia volt. Szabadidejében az Al-Duna mentén a római emlékeket kutatta. Ekkor fedezte fel Trajanus császár hídját is. Ennek az alacsony vízállásnál kilátszó pilléreiről, a parton található feliratairól, a Rómában látható rajz alapján elképzelt szerkezetéről Danubiusában részletesen beszámol. Megcsodálta az al-dunai zúgókat és lenyűgözte a hatalmas folyam ereje a Kazánszorosban: Midőn Marecobilanál a Duna szorosaiban gyönyörködtem, melyeket 30-40 ölre becsülnek, vizsgálva a szikla meredekségét és keménységét mindkét parton, gyakran lenyűgözve csodáltam, amint a sziklák a folyó hatalmas tömegét azokba a szűk szorosokba kényszerítik.

4

0 Megvizsgálta a folyó medrét alkotó kőzeteket is, és halászok segítségével megismerte a vízben élő halakat, vizát boncolt, sőt feljegyezte a partok mentén élő növényeket: szorgalmasan gyűjtötte az anyagot Danubiusi hoz. A diplomata 1691-ben a békéről tárgyalni az Al-Duna zátonyainak - köztük a hírhedt vaskapui sziklazátonyoknak és örvényeknek — a veszedelmét is fölvállalva hajóval Konstantinápolyba utazott. Űtközben készített feljegy^ Erdély elfoglalása 41

1 Danubius Pannonico-Mysicus Tom. I. Pars III. 4' Danubius Pannonico-Mysicus Tom. II. láb. 7. zéseiből és rajzaiból értesültünk a vaskapui zuhatagokon követendő forgalmi rendről: a hajók magas vízállásnál a folyó közepe táján, alacsony vízállásnál pedig a bal part közelében keltek át a veszélyes zuhatagon.

4

1 5. kép — Marsigli címere egyik csillagászati műszerén Követi küldetései egyéb izgalmaktól sem voltak mentek. Életével játszott, amikor térképvázlatokat és feljegyzéseket készített török területeken. A XVI-XVIII. Dunaszelvényrajzok adat- és részletszegénysége ennek tudható be. A légkörre jellemző, hogy Belgrádban, a béketárgyalás színhelyén megfélemlítésére sátra elé levágott fejű hajdúk tetemeit rakatta a nagyvezír. Béketárgyalásai nem hozták meg az óhajtott sikert. Tovább folytatódott a két hadsereg erőt felőrlő küzdelme. Minden évben forgatókönyvszerűén megismétlődött: tavasszal az oszmán seregek felvonultak a Duna mentén Belgrád irányába, a szövetséges hadak pedig megindultak ugyancsak a Duna mentén dél felé. A kezdeményezést mindig átengedték a törököknek, így a háború többnyire magyar 18