Cseszka Éva: Esztergom 1956
Tartalom - Útban a konszolidáció felé
A későbbi perek tanúsága szerint azonban csak 8 dolgozót küldtek másfél hónapi fizetett szabadságra (Szalay név szerint hatot említ, az ő nevüket csillaggal jelöltem). A büntetőjogi felelősségre vonás még csak szóba sem került, elmozdításukat a Nemzeti Tanács a szakképzettség hiányával indokolta. Ez a megoldás tehát a megyei tanácsnál alkalmazott módszer átvétele volt. Azonban az eltávolításuk azt is eredményezte, hogy - ahogy a forradalom leverése után a VB jelentette a megyei központnak - „Ennek folytán a tanácsi tömegszervező munka megbénult." 20 4 A személyi kérdések rendezése gondot jelentett a munkástanácsoknak. Az USA nagykövetség távirata erről a következőket írja: „Bizonyos egyenetlenségekről jönnek hírek, ... ezek a belső viszályok abból a vágyból erednek, hogy minden kommunistát elmozdítsanak a tanácsokból." 20 5 Valójában azonban megállapíthatjuk, hogy bár a legtöbb helyen a megalakuló forradalmi bizottságok, munkástanácsok a dolgozók követelésére valóban megszüntették a kommunisták állását, ténylegesen kevés elbocsátás történt. Ugyanis nem elbocsátásokról van szó a legtöbb esetben, hanem áthelyezésekről, vagy egy időre fizetett szabadságra küldték őket, mondván, hogy a tömeg miatt nem célszerű az üzemben maradniuk. A munkások azért is dühösek voltak kommunista főnökeikre, mert azok maguknál tartották a kádernyilvántartást, sőt, több helyen meg is semmisítették, (pl. A MÁV-nál Kassa Gyula, vagy a Kórházban Trexler Tibor, holott a munkástanács a káderlapok kiosztásáról döntött. 20 6) A megszüntetett állások helyett szakmájuknak megfelelő munkakört ajánlottak fel a kommunista funkcionáriusoknak, viszont illetményük ugyanannyi maradt, mint azelőtt! Belánszky László azt is megerősítette, hogy a vasutas Közlönyben megjelent: a munkaügyi csoportot meg kell szüntetni, és mindenkit eredeti munkakörébe kell visszahelyezni. Ugyanakkor például helyén maradt a SZIM igazgatója. Fenyőházi, aki megpróbált együttműködni a munkástanáccsal (meg is bűnhődött ezért később, leváltására a Kádár-rendszerben került sor, a munkástanácstagok letartóztatásával egy időben). Olyanról is van példa, hogy kommunistának ajánlottak fel állást. 20 7 A gyári pártszervezet megszüntetése nyilvánvaló volt. A DISZ szervezet pénz és egyéb tulajdonát az Ifjúsági Forradalmi Tanács vette át. Személyi kérdésekben egyébként a Munkástanács döntött. Kiss László mondta a munkástanács egyik ülésén: „Bennünket csak az érdekel, hogy aki itt van, magyar ember legyen. Vannak becsületes kommunisták is. Demokratikus jog, hogy mindenki kifejthesse vé20 4 KEMÖL, XXIII. 11. Komárom Megyei Tanács VB. Titkárságának iratai (továbbiakban KMT VB. Titk.) T 860-2/1957, 4. (Megyei Tanács jelentései.) 20 5 Titkos jelentések 1956. október 23. - november 4. A dokumentumokat válogatta: Geréb Sándor. Hírlapkiadó Vállalat, Budapest, 1989. 72. 20 6 Csernohorszky Vilmos: i. m. 165. 20 7 Horváth Csaba: i. m. 331-332. 76
