Cseszka Éva: Esztergom 1956

Tartalom - Jaj a legyőzötteknek!

majd a végleges tanács elnökhelyettese lett. Tagja lett a Sötétkapunál történt tragédiát vizsgáló ún. nyolcas bizottságnak. Majd a Városházáról történt elbocsátásokról kérdezték őt.

35

4 Vádolták, hogy kapcsolatot tartott a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácscsal, és onnan tiltott újságokat hozott le Esztergomba. A vádlott erre elmondta, hogy az általa városba hozott négy újság egyike sem volt tiltott abban az időben, és később is csak az egyik lett betiltva. Az előbbi szervvel való kapcsolattartásra pedig Bády István, az Esztergomi Nemzeti Tanács elnöke kérte fel őt.

35

5 Szó volt a város üzemeiben folyó sztrájkról, és azzal is gyanúsították, hogy 48 órás sztrájkra buzdította az üzemeket. Tagja volt annak a küldöttségnek, amelyet december 3-án Tatabányára küldtek a Komárom Megyei Munkástanács létrehozása céljából. A vádlott erre közölte, hogy aznap Tatabányán nem történt semmi sem, mert az érintettek nem tudtak semmiről.

35

6 Tagja lett a Dunamenti Központi Munkástanács elnökségének is, ezenkívül az ülésekről készített híradó szerkesztésében is fontos szerepet töltött be. A Nemzeti Tanács egyetértett az esztergomi asszonyok december 7-i felvonulásával is. Szóba került az a bizonyos plakátátfestés is, amelynek során Szalay mindent magára vállalt, és hozzátette, hogy csak ő festette át a feliratokat, a diákok nem.

35

7 Kihallgatása során szóba kerültek ezenkívül a Horváth Csaba perében szereplő ügyek is: a Nemzeti Tanács megalakulása, a Városházáról történt állítólagos elbocsátások, a szovjet intervencióra való reagálás, valamint a követelési pontok.

358 Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a másik per vádpontjaihoz felhasználható bizonyítékot találjanak. A kihallgatás során a vádlottakat egymásról is kérdezték. Ők, és a tanúk is többnyire olyan dolgokat vallottak csak, amelyeket maga a vádlott is beismert. Szalay egyébként arra panaszkodott, hogy előzetes letartóztatása előtt tettlegesen bántalmazták.

35

9 Perüket az Esztergomi Megyei Bíróság tárgyalta első fokon. A zártkörű tárgyalás 1958. január 27-én kezdődött, az első fokú ítéletet pedig 1958. február 17-én hirdették ki,

36

0 amelyben a szabadságvesztés mellett elég jelentős mértékű mellékbüntetés is megjelent, közte a vagyonelkobzás is. 35

4 KEMÖL, EMB. B 732/57. 442-445. (félreszámozva), Kihallgatási Jegyzőkönyv 2-6. 35

5 Uo. 6. 35

6 Uo. 35

7 KEMÖL, EMB. B 732/57. 446-447. 35

8 Uo. 450-458. 35

9 KEMÖL, EMB. B 732/57. 467. 36

0 KEMÖL, EMB. B 732/1957/27. 123