Cseszka Éva: Esztergom 1956

Tartalom - Jaj a legyőzötteknek!

Az elsőfokú bíróság döntést követően az ügyész súlyosbításért föllebbezett mondván, hogy az elsőfokú bíróság nem vette kellőképpen figyelembe a vádlottak társadalmi veszélyességét.

35

1 Az ügy így a népbíróság elé került. A másodfokú tárgyalást 1958. május 14-én tartották Budapesten. A Horváth Csaba ellen felhozott vádat szervezkedésben való tevékeny részvételre csökkentették, az ítéletet

35

2 viszont súlyosbították. A szabadságvesztés időtartama több mint kétszeresére nőtt valamennyi vádlott esetében, az elég jelentős mértékű mellékbüntetések között pedig megjelent a vagyonelkobzás is. Név Szabadságvesztés Egyes jogok gyakor- Vagyonelkobzás lásától való eltiltás Horváth Csaba 10 év 10 év teljes Zséger László 8 év 8 év 5000 Ft felett Kosik Kornél 6 év 6 év teljes Kiss László 4 év 5 év 1000 Ft értékben Barátosy Lajos 5 év 5 év 5000 Ft értékben Kosik Kornél, Kiss László és Barátosy Lajos az 1960. évi 10. számú törvényerejű rendelet 1. §-a alapján szabadultak, de Horváth Csaba és Zséger László továbbra is börtönben maradt. Számukra a szabadulást az 1962 őszén folyó magyaramerikai titkos tárgyalások eredményeként megszületett megállapodás hozta. Ennek következtében az ENSZ levette napirendjéről a magyar kérdést. Cserében pedig Kádár 1963. március 21-én általános amnesztiát hirdetett, amelynek során 3480 fő szabadult a börtönből, köztük Horváth Csabával és Zséger Lászlóval. Szalay Ferenc és társai pere Ennek a csoportnak az volt a bűne, hogy a Kádár-kormány alatt megalakították a Dunamenti Központi Munkástanácsot, több város üzemeit fogva így egy szervezetbe. A vádlottak névjegyzéke a következő volt: Szalay Ferenc I. rendű vádlott Tasnádi László II. rendű vádlott Hrobarek Tibor III. rendű vádlott 35

1 KEMÖL, EMB. B 686/957. 1957. Bül. 403. Végindítvány. 35

2 A másodfokú ítélet KEMÖL, EMB. B 686/957. Nbf. III. 5090/1956/22. számon található. 120