Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - VII. XVII., XVIII. és XIX. századi miseruhák

93 A kincstár ornamentális hímzései között korban ez az első, amelynek motívumai közt a szentmisére vonatkozó szimbolikus díszítményeket találunk, amennyiben búzakalász a kenyeret, a szőlőfürt a bort jelképezi. Ebben az időben reakció indul meg az egyházi öltönyök világias hímzésmintáival szemben. Sajnos, csak a díszítő motívumokon változtattak, a hímzés kivitele feltartóztathatatlanul romlott tovább. Hasonló mustrák díszítik Károly Ambrus főherceg, esztergomi érsek (1808—1809) ornátusát, melynek hímzése rajzban az előbbinél még szegényesebb és technikailag is silányabb. Az arannyal átszőtt sárga selyemből készült casulát két hullámos vonal közé helyezett, váltakozóan kalásszal és levelekkel hímzett paszománt szegélyezi és tagolja három hoszszanti mezőre. A középső mezőben búzaviiágok és kalászok, szőlőlevélre helyezett szőlőfürt váltakozik. A két oldalrészt hullámos indán búzavirág és kalász díszíti. A hímzés túlnyomórészt ezüst pikkelyekből és színes lemezapplikációból áll. Az 1800-as évek elején Bécsben készülhetett. Ipari munka, mely az iparművészttől távol áll. Károly Ambrus hagyatékából még egy, nagyon hasonló mintával díszített, vajszínű selyemkazulát őiiz a kincstár. Tőle származik egy ezüsttel hímzett, lilaselyem miseruha és pluvialé is, melyen a hímzés mintája banális, egyszerű, pikkelyes díszű levéhnotívumokból áll. * A mai bazilikát építő prímások: Rudnay Sándor (1819—31), Kopácsy József (1838—47), Scitovszky «János (1849—66) és Simor János (1867—91) számos kis és nagy ornátust, valamint különböző miseruhákat hagytak a kincstárra. Anyaguk már képpel készített brokát, s hímzést alig találunk rajtuk. A brogátok legtöbbje oroszországi, pétervári származású. Csak a két legszebbet ismertetjük, a Simortól ajándékozott