Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - VI. XV. századi dyptichon. — Infulák. — Thurzó-féle passiócímer

82 magyar prímásnak. A Szepesség ugyanis csak 1776-ban lett önálló püspökség, addig az esztergomi érsekséghez tartozott. Kutassy Jánost székfoglalása alkalmából ajándékozta meg ezzel a passiócímerrel Thurzó Szaniszló. A címer hátteréül vörös selyem alap szolgál, melyet átlós irányú négyzetes, szintén vörösselyemfonalú háló borít. Az egész falemezre van erősítve, melyet öt centiméter magas léc keretez és üveglap fed. Az alakok formaképzésében helyenként még érezhető a gótikus szögletesség, gótikus a címer egyik mezejében elhelye­zett kehely alkata is ; viszont más részletek, mint kiváltkép az angyal, már a reneszánsz formanyelvén beszélnek. Hímzés­technikája igen jó, bár mögötte marad annak a finom kivitel­nek, mely az előző század casulakeresztjeit jellemzi. Ezzel a sajátos, heraldikai jellegű munkával elbúcsúzunk a gótika vallásos szellemétől áthatott, szép, figurális egyházi hímzéseitől. A kincstár többi paramentuma a késő reneszánsz és a bárok, illetve rokokó virágornamentikás hímzéseivel ismer­tet meg bennünket. A Thuizó-féle hímzett címer idejében, 1597-ben Olasz­ország kibontotta a bárok művészet zászlaját. Ugyanekkor nálunk még gótikus nyomokkal találkozunk. Az új művészi áramlat késve ér hozzánk. Távol tartja tőlünk a török hódolt­sággal járó elszegényedés és keserves elnyomatás. Csak a fel­szabadító hadjárat (1686) után ismerjük meg.

Next

/
Thumbnails
Contents