Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - VI. XV. századi dyptichon. — Infulák. — Thurzó-féle passiócímer

78 Az infula széleit, belső tagolását és lelógó két szalagját ujjnyi vastag aranyzsinór szegi, melyet sűrűn, spirálisan csavarodó gyöngysor díszít. A szalagok igazgyönggyel fedett alapját váltakozva bárom-bárom drágakő és ugyanannyi domború, közepén kis gyémánttal díszített gyöngyös rozetta ékesíti. Végükön díszes aranyrojt csüng. Gyöngyös és drágaköves pazar kiállítása csak egészen egyszerű rajzú díszítést tűr meg. A titulo két oldalán levő háromszögű mezőben apróbb szemű igazgyöngy alapon kissé domború, nagyobb gyöngyökkel hímzett, egyszeiű, hármas levelekkel körülvett rozetta emelkedik ki, háromszögenként két-két drágakővel ékesítve. Ezekből még 9—9 darab sorakozik az infula középső és alsó sávján. Az alsó peremet szegő újabb ezüstszövetre hímzett akantus-indás gyöngydísz nem stílszerű. Keskeny oldalait aranyozott ezüst forgópánt tartja össze. A két szalagot gótikus levelekkel és papagályokkal díszített, domborművű, aranyozott ezüstcsat kapcsolja a mitrához. Csúcsán hegyesre csiszolt aquainarinból apró gyöngyös kereszt emelkedik. A XV. század első feléből származó magyar munka. Lepold Antal szerint valószínűleg Pálóczy Györgyé (1430— 1440) lehetett.

1 IV. Károly 1916-iki koronázásakor Csernoch János bíbornok-hercegprímás viselte. A milleniumi kiállításon szerepelt. A másik infula reneszánsz ízlésű (13. kép). Alapja az előbbire emlékeztet, csak valamivel karcsúbb és keskenyebb. Gyönggyel borított, dús domború hímzését újabb vörös bársonyra alkalmazták. A díszítések változatosan és tiszta, fejlett reneszánsz stílben képzett akantuszokból és rozettákból alakulnak. A hét rozetta közepét egy-egy hatalmas drágakő ékesíti. A homloklap közepét díszítő s aranyba foglalt zafir — Csányi Károly megfigyelése szerint— rokon Mátyás király kálváriájának köveivel. 1 id. m., 8. 1.