Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - V. Német és németes casulák a XV. századból

58 kincseikkel a török elől Garamszentbenedekre menekültek. Nem tudjuk, hogy ez a casula az esztergomi kincstárba Garamszentbenedekről mikor került. Amint már előbb megjegyeztük, az 1609. évi leltár említi, és pedig annak az a szakasza, melyet Dankó az előbb ismertetett miseruhára vonatkoztat. Ebben a leltárban a vörös casulák sorában ez a negyedik : «Quarta casula ex aureis ac rubris filis intertexta ac diversis floribus distincta habet crucem Iatam partim gemmatam, partim ex filis aureis ; in qua est immago B. Virginis cum Infante, item S. Dorotheae, S. Margarethae, S. Catherinae et Barbarae cum calice»... A címéről nem tesz említést. Dankó közlése szerint az 1659. és 1818. évi leltárak Báthori-címernek nevezik. Acasulát először Dankó publikálta.

1 A «Magyarország történeti emlékei» is közli képét

2 s Czobor is megemlékezik róla,

3 dicsérve a miseruha anyagát. Legutóbb 1930-ban, a Szent Imre-év alkalmából rendezett «Régi egyházművészet országos kiállítás»-án szerepelt, melynek katalógusa szintén közöl róla képet.

4 Tiszta reneszánsz stílusban, a XV. században, valószínűleg Firenzében készült a Mátyás király trónkárpitjával rokon miseruha bársonya (7. kép). A hurkos aranyfonálból alkotott vörösbársony konturú minta arannyal átszőtt alapból emelkedik ki. Hosszában hármas tollkoszorúval kereteit mezőkre oszlik, melyekben legyezőformájú palmetták és búzakalászok vázába helyezett hatalmas csokrot alkotnak. A tollkoszorús kereten kívül gránátalmás és búzakalászos bőségszaruk váltakoznak. Mintája nagyon szép, a íajz finom és arányos. Már Radisics Jenő megfigyelte hogy technikai szempontból a legközelebbi 1 id. m., 97. 1. XXXVI. tábla. 2 M. o. tört. eml. II., 10. I. 3 Egyházi eml. a tört. kiállításon. 76. 1. 4 id. h.