Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - V. Német és németes casulák a XV. századból

54 positurae S. Stephani in Ecclesia Strigoniensi fundatae 1609.» cím alatt : «... Tertia casula rubra ex aureis et sericeis filis texta cum floribus, in parte anteriori habet crucem ex filis aureis, a tergo vero habet crucem latam gemmis et auro ornatam, in cuius medius est B. Virgo cum Infante, ex utroque latere habet duos angelos, quorum unus a sinistris flores servat, alter vero a dextris habet manus elevatas, cum aliis iinaginibus». Dankó

1 ugyancsak az 1609. évi leltárnak egy másik adatát vonatkoztatja erre a miseruhára, ami azonban tévedés, mert az a leírás egyáltalán nem alkalmazható rá, ellenben szószerint illik a kincstár egy másik casulájára, a Báthori-félére, melyet alább ismertetünk. A casulakereszt rajzát Dankó németalföldi hatás alatt készült magyar munkának tartja.

2 A XV. századi magyar művészetben, kivált a plasztikában ritkán találkozunk németalföldi hatással, ezen a miseruhán nyoma sincs, inkább a sváb fafaragások hatását érezteti. Különben is a németalföldi plasztika nem bírt nagyobb szereppel, expansiója meg ép alig volt. A casulakereszt magyar eredetére mutat az a körülmény is, hogy rajta német és — az arany háttérén — olasz hatások keverednek, ami általános jellemző vonása a XV. és XVI. századi magyar művészetnek. * A Báthori-miseruha (6. kép) a keresztjének alsó részén lévő címertől nyerte nevét. Eredeti hosszú alakjában maradt ránk. A kincstárban található középkori miseruhák között ennek van a legpazarabb aranybársonya. Sírna arany alapján különböző magasságú hurkos aranyfonál alkotja a mintát s a körrajzot vonalas, keskeny bársonykontúr jelzi. Mintája az úgynevezett bogáncs1 id. m. 99. h. 2 id. h.