Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - V. Német és németes casulák a XV. századból

V. Német és németes casulák a XV. századból. A kincstárban őrzött XV. századi casulák másik, német, vagy inkább magyarországi németes csoportjának stílusa és hímzése az előbbi olasz vagy olaszos csoporttól merőben különbözik. Míg az olaszos casulahímzések a korbeli festészetet követik, alapjában annak körébe tartoznak, s nem egyszer a quattrocento kiváló festőinek rajzai után készültek, addig a németes casulák díszítése a színes gótikus faszobrok és domborművek példájára, a textilművek síkdíszítő jellegének félreértésével szobrászati hatásra törekszenek, ami művészileg kétségkívül különös és helytelen kinövés. A kincstár ily jellegű casulakeresztjeit német befolyás alatt készült hazai munkáknak kell tekintenünk, bár erre, egynek kivételével semmiféle írott adat nem nyújt támpontot, csak a leletkörülmény és a formaadásnak, a német mintáktól némileg eltérő módja és stílusérzése. A magyarországi lokalizálás szempontjából nem közömbös továbbá, hogy ugyanazokat a témákat és alakokat látjuk viszont rajtuk, amelyeket a régi magyar szobrászat és festészet is a leggyakrabban ábrázolt: a kálváriát, Máriát a kis Jézussal, a vértanú szüzek közül Sz. Margit, Borbála, Dorottya és Katalin alakját, akiknek szobraival és képeivel szárnyasoltárainkon gyakran találkozunk. Van a kincstárnak egy kétségkívül Magyarországon készült domborművű hímzése : az 1597-ből származó s Thurzó Szaniszló által Kutassy Jánosnak ajándékozott passió-címer. A domborművű casulakereszteken igen sok igazgyöngy díszt alkalmaznak, amely az alakok öltözetét gyakran egészen