Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - IV. Olasz és olaszos casulák a XV. századból

47 írt róla és fényképét is közölte.

1 A lazurhímzés technikáját ö még nem ismeri és ezért «műszövészetnek» nevezi. Dankó nyomán készült Fraknói cikke, mely az Arch. Értesítő 1889. évfolyamában jelent meg. A milleneumi kiállítással kapcsolatban írt munkájában Czobor Béla is megemlékezik róla.

2 A lazurhímzést ő gobelintechnikának mondja. Nem tudjuk, vájjon gobelinhímzést, vagy szövést ért-e rajta? A kereszt a reneszánsz hímzések egyik legpompásabb darabja. A legtisztább quattrocento stílusban készült. Rajzát, Gerevich Tibor megállapítása szerint,

3 a reneszánsz egyik legnagyobb dekoiátora, Pinturicchio készítette. Hasonló szépségű, medaillonos keieszttel díszített casula van a Nemzeti Múzeumban, amelynek tervezője, Geievich Tibor szerint

4 a firenzei Filippino Lippi. A dekoratív rész egyszerű aranyhímzése méltóságteljes, komoly kerettel veszi körül a Krisztus születése köréből vett, lazurhímzéssel és tüfestéssel készült jeleneteket. * A Bakócz-féle casulával befejeztük a kincstár régi, olasz hímzésű miseruháinak ismertetését. Ezeken kívül olasz származású még a Simor által a kincstárnak ajándékozott miseruha, melynek zöld alapján a bársonyból kihagyott konturrajz alkotja a mintát. Váltakozó sorokban elhelyezett hétkaréjú palmettában leveles ananászmag díszlik, melyből minden karéjba egy kis rozetta nyúlik ki. A palmettasorok között cikk-cakkos, keskeny ág halad, melyet a töréseknél gránátalma díszít. Az ilyen mintájú bársonyokat olaszul velluto lobbato-nak nevezik, ami magyarul 1 id. m., 112. I. 2 Egyházi emlékek . . ., id. m. 94—95. 1. 3 A régi magyar művészet európai helyzete. Budapest, 1924. 20. I. és Primás Album, id. m., 200. 1. 4 A régi magy. miiv., id. h.