Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - IV. Olasz és olaszos casulák a XV. századból

43 sorakozik, a negyediknek csak kupolája maradt meg. Karcsú oszlopokon nyugvó, gerezdes kupolával koronázott, egyhajlású diadalívre emlékeztetnek. Az oszlopok karcsúsága gótikus örökség, ezzel szemben az architektúra többi eleme reneszánsz stílű, így a kupola két oldalán lévő voluták és az architráv. Hímzésűk aranyfonálból való, itt-ott színes selyemhímzés, főként barna is előfordul. A kupolák felett világoskék selyem hímzés az eget jelképezi. A felső ív alatt Sz. Péter áll bőredőjű köpenyben, jobbjában hatalmas kulcsot tart, arcát ősz szakáll övezi. A második alak természetesen Sz. Pál, felemelt jobbjában kardot, balkezében könyvet tart. Haja és szakálla barna. Könyvet tartó szakállas evangélista áll a harmadik baldachin alatt, egyéb attributum híján személye közelebbről nem határozható meg. A testrészek tűfestéssel, a ruhák lazurhímzéssel készültek. A szentek zöld selyemmel hímzett padlón állanak, amelynek perspektivikus kockáit aranyszálak határolják el. Az alakok statikája, a helyes arányok és a redőkezelés nagyvonalú biztonsága, mely alatt a test tömegét érezzük, a reneszánszra vallanak. A kupolás architektúra itt is a velencei származás mellett szól. A casula elejét is ilyen hímzés ékesítette valamikor, ennek helyét ma múlt századbeli fehér virágos, vörös selyem szövet pótolja. * Az esztergomi kincstár legtisztább olasz reneszánsz stílusú hímzése a Bakócz-féle casula keresztje. (4. kép.) Bakócz Tamás 1497-től 1521-ig volt esztergomi érsek. Mátyás halála után egy évvel foglalta el a prímási széket, mint egri püspök cserélt az addigi prímással, Estei Hyppolittal. Neve a magyar történelemben és művészettörténelemben egyaránt fontos. Mint nagy művészetpártolóról mai napig is halhatatlan emlékek tanúskodnak róla. Az esztergomi bazilikához épített kápolnája a magyarországi reneszánsz egyetlen épségben maradt építészeti emléke. A reneszánsz textilművé-