Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - IV. Olasz és olaszos casulák a XV. századból

39 vevő kockás és vonalas díszű, enyhén doniború aranyhímzés igen kiváló s a casulakereszt hímzésével egykorú. A nagyvonalú mintával díszített, gótikus bársony firenzei, a hímzés azonban Velencében készült. Nem tartjuk kizártnak, hogy a most tárgyalt két miseruha Vitéz Jánostól, az olasz művészet lelkes barátjától származik, amely feltevésünk indokolására felemlítjük, hogy a casulák Vitéz János érseksége idejéből (1465—72) származnak és mindkettőn az ő védőszentjének, keresztelő Jánosnak alakja szerepel. * Egy ezüsttel mintázott, sárga selyembársonyból készült casulát (3. kép) Kutassy János címere díszíti, aki 1597—1607. töltötte be az esztergomi érseki széket. Kutassy hagyatékáról az 1609. évi leltár függeléke számol be, az itt leírt sok miseruha közül azonban ez eggyel sem azonosítható.

1 A miseruha nem egykorú a rajta levő címerrel. Legalább egy századdal előbb készült és így Kutassy későbbi tulajdonosa volt. A címer mellett olvasható 1590-es évszámból megállapíthatjuk, hogy még győri püspök korában szerezte. A casula sárga alapú, ezüst mintájú anyaga eléggé rossz állapotban van, különösen a bársony részek, melyek több helyett nyomtalanul eltűntek. Folyondárral körülcsavart, hegyes ovális mezőt alkotó indák között ananászos világdíszt találunk rajta. Az indákat a találkozási pontoknál karéjos gyűrű fogja össze, melyből szimetrikusan jobbra és balra egy-egy tollkoszorus gránátalmában végződő, spirális ág hajlik ki. Az ananászmag körül váltakozva keskeny kardalakú levelek és liliomok foglalnak helyet. Ez a bársony a XV. század közepe táján készült Firenzében. A bársonybrokátok legkorábbi fajtájához tartozik, mintája sok helyett egészen aprólékos rajzú, még nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyeket a bársonytechnika kíván, 1 LEPOLD ANTAI. : Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez, id. m., 1—3 1.