Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - II. Az esztergomi kincstár rövid története

30 Ferenc címerével, minden hímzést nélkülöz. A másodikat Páz­mány Péter címerével ellátott színes hímzés, a harmadikat, a koronázási casulát pedig gyöngyhímzés borítja. Mind a kettőn a «pilaster»-dísz mellett magyaros motívumokat is találunk. Ugyanezen időben a védettebb magyar főúri kastélyok­ban és a városok patrícius házaiban is készülnek hímzések és ezek alakítják ki az ú. n. magyar úri hímzést. Ennek a magyaros stílusnak azonban semmi nyomát nem találjuk az esztergomi kincstár XV 111. és XIX. század elejéről származó paramentum hímzésein, amelyek — akárcsak e kor építészete — Bécshez igazodnak, sőt részben ott is készültek, amit az ideiglenes prímási székhelynek, Nagyszombatnak Bécshez való közel­sége magyaráz. A kincstár e korbeli számos miseruhája közül most csak a legszebbeket emeljük ki. Az egyiket régebben egy leltári adat téves értelmezése alapján Szelepcsényi (1666—85) korá­ból valónak tartották. A másik Esterházy Imre ornátusa, mely Mária Terézia ajándéka, a harmadik pedig a koronázási esküpalást. A kincstár újabban még négy egyházi textiliával gyara­podott, kettő Simor ajándéka, kettő pedig, mint már említettük, az Ipolyi-hagyatékból származik. A Simor-féle két darab egy zöld bársony, olasz hímzésű casula és egy vörös bársony német hímzésű pluviale a XV. század végéről. Az Ipolyi-gyűjtemény miseruhakeresztje és egész miseruhája olasz munka a XV. század elejéről, illetőleg közepéről.

Next

/
Thumbnails
Contents