Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - II. Az esztergomi kincstár rövid története

28 Az ötvöstárgyak nem egyszer estek áldozatul a hadicélokra való adakozásnak. Bár a textiliákat ez a sors nem fenyegette, az idő sokat ártott nekik és a kincsekkel való meneküléskor sok elkallódott. Az esztergomi székesegyházat 998-ban alapította Szent István. Alapítása után egy századdal leég. Vencel, a cseh trónkövetelő, majd meg Stibor vajda fosztja ki Esztergomot. Az érseki székhelyet, valamint a székesegyházat Nagy Lajos korának prímása, Telegdi Csanád (1330—49) állítja helyre. A reneszánsz nagy prímásainak, Vitéz Jánosnak, Estei Hippolitnek és Bakócz Tamásnak alkotásait, csekély kivétellel elsöpri a török, amely Mohács után körülbelül két évtizeddel (1543) Eszter^bmot is utoléri. A török hódoltság alatti ideiglenes székhely, Nagyszombat sem mindenkor biztonságos pont. A kincseket ládákban gyakran tartják menekülésre készen. Bocskai hadai elől Olmützbe viszik azok legnagyobb részét s csak 1608-ban kerülnek vissza Nagyszombatba. 1619-ben Grácba, a jezsuitákhoz szállítanak kincseket. Nemsokára a Pálffyak vöröskői várának őrizetére bíznak kincsekkel telt ládákat, azonban a várban tűzvész támadt, amikor bizonyára több értékes textília is elégett. 1643-ban Esterházy Miklós gróf Ianzséri várában talál a kincstár menedéket, majd 1. Rákóczi György hadjáratakor Pozsonyba és Bécsbe menekítik. Dankó közlése szerint

1 az 1659-iki, sőt még az 1791-iki leltár is igen gazdag, sok casuláról és más paramentumról tesz említést. Az előbbi leltár felvételekor a kincstár birtokában 42 darab flamand és keleti szőnyeg volt s ezek a Napoleoni háborúk alkalmával és később a szabadságharcban legnagyobbrészt elpusztultak. 1809-ben ugyan Garamszentbenedek várában rejtenek el kincseket Napoleon elől, de ezek az egésznek csak kis töredékét alkották. 1 ki. ni.